0 608
Угорська мова для загальноосвітніх навчальних закладів з навчанням угорською мовою 1- 4 класи. Літературне читання загальноосвітніх навчальних закладів з навчанням угорською мовою 2- 4 класи (2016 рік) Вересень 5th, 2016 Руденко Тарас

ВСТУП

За допомогою мови люди спілкуються, передають та виражають свої думки та почуття. Мова віддзеркалює душу, історію нації. Зрозуміти слова прочитаних текстів, зміст предметів та явищ може тільки той, хто знає мову.

Одним із основних засобів мови являється спілкування, обмін думками, передача почуттів, їх сприйняття у колі людей.

Розвиток мови являється основним завданням початкової ланки. Важливо, щоб наймолодше покоління навчилося бачити і розуміти красу природи, і набутим досвідом та почуттями могло поділитися, написати про них. Це та діяльність, що містить у собі використання мови, спілкування. Знаючи їх можемо впливати одне на одного.

Коли дитина починає своє навчання у школі, успішно здобуває навик слухання, розуміє почуте. Потім вчимо її розмовляти, щоб вступила у діалог із ровесниками та іншими дітьми. Вчимо їх мові, потім зв»язній мові, розповіді тексту. Це складна робота як для вчителя, так і для дітей.

Розвитку особистості учнів сприяє педагогічна програма школи, ключовими термінами якої є: мова, робота, гра, свято. Вони дуже важливі, тому мають бути наявні у кожному шкільному предметі, шкільній роботі. Мова, спілкування відповідає за створення, існування людського суспільства. Якісна мова являється основою навчання читання і письма, а також усієї шкільної діяльності. Як мова, так і робота є специфікою людини:  цілеспрямована, послідовна діяльність. Тільки людина має свідому мету, тільки вона може спланувати свою діяльність, і саме ця діяльність підтримує суспільство. Все життя нам потрібно працювати, і до цієї роботи готує нас школа. Гра зміщує серйозність роботи. Свято – це таке спілкування, в якому беруть участь всі.

Розмовляти, працювати, гратись, святкувати означає бути людиною. Школа виховує людину, і тому у її діяльності наявні мова, робота, гра, свято.

Програма угорської мови та літератури першого класу починається розвитком мови, і велику увагу приділяє навикам спілкування. Її пронизує гра, наявність казковості. У той же час кожний день дає дітям завдання, роботу, поки що легку.

Шкільна діяльність звертає увагу на два аспекти: по-перше, слідкує за дитиною, за її особистістю, за тим, щоб вона могла висловити своє «Я»; по-друге, слідкує за навчальним матеріалом, який потрібно засвоїти, за тією культурною спадщиною, знання якої необхідно для того, щоб бути членом суспільства. Шкільна діяльність має бути збалансованою. Ми прагнемо, щоб у центрі програми була дитина, з якої буде розвиватися особистість, а також, щоб ця програма була посередником певних знань та однієї культури.


 

Коротке ознайомлення  із програмою угорської мови та літератури

Особливості програми

Програма угорської мови та літератури

  • цілісна: забезпечує розвиток особистості учнів та їхню здатність
  • містить у собі повний матеріал 1-4 класів, однак перевищує її для диференціації та розвитку особистості
  • у роботі педагогам допомагає власний план;
  • інтегрована;об»єднує навчальний матеріал, містить всі території, які підлягають розвитку;
  • крім рідної мови та літератури тут можна знайти також теми «Людина і суспільство»;

Програма є не тільки збалансованою та організованою, в ній багато дотепних та сучасних розв»язань. Важливим є той факт, що під час написання програми першого класу ми брали до уваги матеріали старших класів.

Зміст програми

Матеріали літератури складаються з казок, легенд, історій (оповідань), віршів. Нашою метою є ознайомити дітей з видатними письменниками та поетами, а також деякими їхніми творами.  Програма об»єднує вивчення правопису і граматики. Матеріали граматики визначає та будує практично: вибір матеріалів та структура слугує вивченню правопису.

Основа правопису залежить від методу навчання читання: метод твердження-аналізу-складання,  читання по складах забезпечує не тільки правильну техніку читання, a і лежить в основі навичок правопису. Читання по складах має надзвичайно важливу роль: випадки « по-іншому вимовляємо, ніж пишемо» вчимо за допомогою читання по складах („mond-ja, lát­ja, met-szi” stb.)Це триває до того часу, поки дитина не має граматичні знання для їх пояснення (впізнання кореня і суфікса, тобто принцип словоаналізу). Важливу роль відіграють також аналогічні рядки: на основі схожості, з типовим дотриманням навчаємо таким явищам, яких граматичне пояснення подаємо пізніше. Важливо, щоб вчитель бачив структуру матеріалів граматики та правопису:

1 клас Вивчення граматики та правопису пов»язується із вивченням читання та письма. Діти впізнають голосні та приголосні звуки, їх тривалість, речення, слова, склади. Вміють починати речення і завершити його, знають правопис деяких власних назв, а також окреме написання слів у реченні.

2 клас Звуки, тривалість звуків (голосні та приголосні звуки всередині та у кінці слова); букви, алфавіт; звук «j» та його позначення двома способами, написання найважливіших слів із літерою « ly»; правила переносу слів; поділ речень на слова; слова, їх значення; Частини слова: корінь і суфікс; частини слова у мові, їх правопис, розповідне та питальне речення.

3 клас  Частини мови: дієслово, іменник, прикметник. З морфології у першу чергу правопис та позначення минулого часу; ступінь тa правопис. Окличне, спонукальне речення, їх розділові знаки.

4 клас  Повторення вивчених частин мови, з відповідними правилами. З морфології проблеми правопису дієслова, повторення та закріплення вивчених частин слова. Ознайомлення із числівником та займенником.Форми власних назв: особи, назви тварин, географічні назви, назви установ, адреса. Відмінювані іменники. Зв»язок між видами речень та часами дієслів.

 

 

 

ЗДІБНОСТІ, ЩО ПОТРІБНО РОЗВИВАТИ

Комунікація

Навчальний план до кола комунікації відносить багато територій, і вони складають великі групи:

  1. a) загальні навички спілкування, мовна поведінка: форми повідомлення (питання-відповідь, розуміння-повідомлення), парне та групове спілкування;
  2. b) усна комунікація (техніка спілкування або вимови, читання, розповідь віршів та прози); усне складання тексту, тобто розвиток мови, мовних навичок;
  3. c) письмова комунікація: техніка письма, письмове складання тексту (твір)

Сюди не відносимо граматику, а також літературознавство та твори

Для розвитку парного та групового спілкування слугує велика кількість завдань. Ось деякі з них:

–  представлення;

– представлення осіб за допомогою поданих слів;

– прaвила привітання;

– прaвила звертання;

– правила прохання (нaпр. як попросити олівець);

– надання поради (напр. як доглядати за улюбленою твариною);

– інсценізація діалогів, творів;

– гра у ігри (грай із своїми товаришами);

– групова гра дій ( Зіграйте, як повернулися діти з обіду!);

– ляльковий театр;

– організація конкурсу кращого декламатора;

– організація конкурсу скоромовок; і т.п..

 

Техніка мови ( вимови), а також розвиток правильної вимови

Для чого потрібно розвивати правильну вимову? Вимова дитини не ідеальна у першу чергу із-за її віку.  Крім цього, на неї діють негативні впливи: неправильно розмовляють у її оточенні, через телебачення чує невідповідні для неї речі. Вчителю важко протидіяти цим негативним впливам. У першу чергу він повинен прагнути до зразкової мови. Найкраще може виховувати своїм прикладом. Крім цього, завзято повинен розвивати правильну вимову: Розвивати, зміцнювати гарне, усувати помилки. Це таке завдання, до якого не можна скласти підручник, написати конспект: над ним потрібно працювати постійно.

Насамперед запам»ятаймо: діалектна вимова не є помилкою! Навпаки, її треба берегти і доглядати! Не можна соромитися діалектної вимови, нею треба пишатися. Люди, які розмовляють діалектною мовою насправді являються двомовними: вивчать розмовну вимову, або, скоріше, варіант, схожий до неї, регіональну мову, якою користуються у школі та на роботі; вдома, у сім»ї, серед близьких розмовляють діалектом. Вчитель також розмовляє так, якщо походить з цього регіону. Якщо ні, нехай буде терплячим із дітьми: вони не відмовляться від діалектів відразу, артикуляційна база даних не зможе змінитися з сьогодні на завтра! Вчитель хай пояснить дітям і те, що мова їхніх батьків, дідусів, бабусь теж гарна, тільки звучить по-іншому. Потрібно звернути увагу на те, що якщо він у правописі вчить принцип вимови, то важливо наслідувати розмовну вимову.

Розвитку правильної вимови відводять дві території:

  1. перша – правильне звукоутворення: спокійне, вільне дихання; м»який пуск звуку; точна артикуляція;
  2. друга – текстово-фонетичні засоби

Розвиток правильної вимови може відбуватися двома способами:

  1. на основі механічних вправ, що слугують для правильної вимови;
  2. на основі текстів: у живій мові та у творах.

Наша програма бере до уваги розвиток кожної території правильної вимови, використовує всі методичні можливості.

Під час навчання дихання переконаймося, що діти не напружують шийні м»язи, не кричать. Тому не треба їм давати такі завдання, які неможливо виконати.

М»який пуск звуку являється дуже важливим. Це теж пов»язано з вільною, зручною поставою, з вільною, легкою мовою.Кричати вчителям зовсім не можна; це дуже небезпечно, особливо у сучасних будівлях з сильним відлунням може призвести до постійної хрипоти, дисфонії.

Вироблення точної артикуляції на основі цієї програми відбулося вже у першому класі. ЇЇ вдосконаленням однак потрібно займатися постійно та послідовно. Критерієм точної артикуляції являється відповідне відкриття рота. Якщо при утворенні звука «á» рот відповідно відкритий, тоді і інші звуки утворюються правильно. Просимо звернути увагу на правильну тривалість вимови звуків: дитина, яка погано читає або розмовляє не вимовляє довгі звуки, не чує їх. Саме тому, у граматиці дуже багато уваги звертаємо на тривалість звука. Другою проблемою є неправильне утворення дзвінких та глухих звуків. Багато дітей просто не вміє їх розрізнити. При утворенні приголосних зуків ті, що надзвичайно ковзнули вперед, можемо контролювати (виправити) такими голосними, яких утворення відбувається ззаду: «sás, szász, sas, szabad» і т.п.

Наголос. У першому класі приблизно пів року діти читають по складах. У цей період наголосу слова ще не надається роль. Однак ми радили прочитане по складах слово прочитати і разом, із правильним наголосом на початку. На кінець першого року формується правильне читання слова.

У другому класі велику роль приділяємо на правильне наголошення слів під час читання або їх вимови. Так само і у мові слідкуємо за правильним наголосом, звертаємо увагу учнів на помилки під час наголошення слів.

Позначення меж у тексті залежить від розуміння (інтерпретації) тексту, і до цього пристосовується пауза. Виділений наголос називають наголосом речення. У виразному реченні він наявний, у невиразному – ні.

Оцінка межі означає правильне застосування межі слова, наприклад, не можна так вимовляти: «az acskó, piro salma». Це існуюча проблема, виправляймо її послідовно.

Роль паузи є надзвичайно важливою. Зрозуміла мова та читання взаємопов»язані із дотриманням паузи, і до цього пристосовується дихання. Під час формування тексту (завдання третього класу) більші структурні одиниці потрібно краще відокремити один від одного, і внаслідок цього дотримуватись довшої паузи. Крім цього, використовуємо паузу ефекту ( пауза, що звертає увагу), наприклад, після назви тексту, під час повідомлення моралі.

Інтонація відноситься до формування речень і пов»язана із місцем розташування звуків (висоту змінюємо). Звернімо увагу на те, щоб  у кінці речення голос не піднімався. Слідкуймо також за інтонацією дітей. Проблемою може бути питальне речення. Якщо є в ньому питальне слово, інтонація спадає. Це доповнене питання. У вирішеному питанні або наявне питальне слово, або відсутнє. Якщо є в ньому питальне слово – інтонація спадає.  Тільки у вирішеному питальному реченні без питального слова інтонація піднімається і спадає.

Тон може бути може бути жорстким або м»яким, за допомогою якого виражаємо почуття, емоції. Сила голосу (гучність) теж являється засобом вираження. Радимо розмовляти і вчити розмовляти помірною силою голосу. Не допускаймо ні надмірно тихої розмови (у багатьох випадках дитина прикриває цим вади мови), ні крику.  Звертаймо також увагу на помірний темп нашої розмови. Не поспішаймо, не розмовляймо швидко, тому що дитина не встигає сприймати нас, почуту інформацію. Завжди слідкуймо за очима дитини. В них можна побачити зрозуміла вона почуте або ні. Мова дитини теж не повинна бути швидкою. На зміну темпу, гучності, тону привчаймо їх у третьому класі.

 

Розвиток усного твору

  1. Розвиток словникового запасу відбуваєтьсярізноманітним способом та регулярно.

Найпростішим способом пояснення слів являється їх ілюстрування.  Це може відбуватися двома способами: існуючим предметом, малюнком або моделлю, а також ілюструючи рухом. Речі, які важко пояснити, однак добре можна ілюструвати представляємо за допомогою малюнків. При наявності багатозначних слів достатньо поки що пояснити значення того, яке наявне у тексті.

Вправи для утворення (складання) речень. Найпростішим завданням утворення речень є 1. відповіді на запитання; 2. до кожного тексту підготувати ряд питань для його розуміння. Постійним предметом обговорення є те, щоб дитина дала відповідь на питання одним словом, спонтанно чи повним реченням. Ми радимо використовувати обидва варіанти. Наприклад, на наступне питання дозволено відповісти одним словом: «На що схожий стілець?» Відповідь може бути такою: «На ведмедика.» «Чому?», тобто обгрунтування, вже вимагає повної відповіді. Однак якщо просимо повного речення, нехай воно буде правильно побудоване. Виправляймо його, повторюймо із дітьми, із слабшими учнями. Цей вид діяльності являється основою навчання творити (складати) за двох причин: по-перше, будуємо речення, по-друге, розвиваємо пам»ять – видумане речення треба тримати у думці!

 

Підготовка письмового твору

Навчання творити у третьому класі стає окремою частиною. У другому класі відбувається його підготовка, обгрунтування. Це продовжується і у 3-4 класах, тому що розвиток техніки письма, правопис теж сюди відноситься. Методологія обговорює два види підготовки: пряму і непряму підготовки.

До непрямої підготовки  відносяться такі види діяльності,які пов»язані не тільки із твором, але і з іншими предметами. Сюди відноситься, по-перше, збагачення (поповнення) знань, предметних вмінь, по-друге, розвиток навичок:

  1. a) письмо

б) мовні навички

в) готовність до співпраці

г) вербальні навики мислення

Розвиток знань учнів у першу чергу забезпечують твори. Тематика пов»язана із навколишнім середовищем дитини, тому відкривається багато можливостей для набуття знань. Програма забезпечує різноманітний розвиток навичок.

У другому класі постійно закріплюємо точне написання слів, тривалість, написання букв «ly» та «j», а також випадки «по-іншому вимовляємо, по-іншому пишемо» (поки що по складах). Семантика являється дуже складною для другокласників. Набагато краще розуміють питання значень через ситуації, пов»язані з твором (текстом). Надзвичайно важливо, щоб діти набули досвіду під час зміни ролей.

Діти впізнають зразки, моделі текстів, які можуть імітувати, наслідувати. Які ж фактори складання тексту вивчаємо у другому класі?

Тема. Завжди розглядаймо значення назви. Назва дає тему, бо більшість назв містить у собі тему. Назва може позначати також і персонажів. За допомогою назви можемо також  визначити і жанр твору. Під час складання плану ми даємо назви структурним частинам тексту.

Визначення подій (дій), їх порядок. У другому класі учні здебільшого зустрічаються з оповіданнями, і їх основою є хронологічна послідовність. У зв»язку з цим потрібно звернути увагу учнів на слова, що вказують на плин часу. Організаційним принципом можуть бути щемісце події, просторове розташування.

Вправи на складання твору:

  • розповідати на основі картинки
  • складання речень
  • їх поєднання
  • доповнення неповних речень
  • відповіді на запитання
  • складання розповіді на основі декількох картинок
  • продовження розпочатої розповіді
  • розповідь змісту прочитаного та обговореного тексту
  • пізніше – складання діалогу, написання діалогу
  • змішані речення розташувати у правильній послідовності
  • складання плану( спочатку разом, пізніше – доповнити план, потім – самостійне написання плану)
  • вставлення синонімів у речення ( набагато важливіше, ніж збір синонімів)
  • написання, розповідь тексту за допомогою ключових слів і т.п.

Вивченню написання творів надзвичайно добре сприяє письмо з пам»яті (напам»ять). Ми повинні чітко бачити, що написання твору являється роботою пам»яті: треба мати на увазі дуже багато інформації. Чимало творів лише тому бувають незрозумілими, бо їх автор не взмозі зібратися своїми думками. Тому являється письмо з пам»яті важливим тренінгом. У підручниках з мови, а також у зошитах із друкованою основою дуже багато таких видів вправ.


 

Техніка читання

Перший точний метод читання декодуванням діти освойили вже в першому класі. Це значить, що вони засвоїли:

1.можуть прочитати любе слово.

2.при важких словах ділять слово на склади.

В другому класі треба закріпити знання поділу слів на склади.

Щоб діти ліпше чиитали, даємо спеціальні завдання з техніки читання:

Читання слів які мають дзвінкі і глухі звуки.

Розрізнення звуків р і л.

Правильне читання слів зі звуками б і д.

Читання слів з однаковим початком, але різними кінцями.

Читання слів з подовженими приголосними.

Читання слів де з’являються два або три голосних рядом.

Можемо виконувати вибіркове читання, що містять звуки, що починаються з певних слів.

Можемо читати по складам а потім плавно вибрані слова, речення.

Пізніше можемо читати вибираючи лише дієслова, іменники.(3 клас)

Читаємо мовчки, а потім під темп.

  • Можна записувати слова по-різному: під диктовку, списуючи, візуально-слухово.
  • Можна грати в таку гру : хто більше запам*ятав слів, може записати з пам*яті.

В першому і другому класі добре читати хором, воно допоможе слабким учням  долати труднощі читання.

 

Сприйняття і розуміння прочитаного тексту

Головне те, що розуміння прочитаного тексту, обговорення прочитаного проводилось словесно, методом обговорення у перших і других класах. Лише пізніше можливе його відображення на письмі.

 

Аналіз тексту

Його мета і завдання:

  • формування особистості учнів,
  • розвиток мовлення
  • виховання читача
  • розвиток самостійного навчання
  • підготовка аналізу прочитаного
  • розвиток навичків сладання переказів

Для  цього найкраще такі тексти, оповідання які взяті з життєйських ситуацій. Такі тексти сприймають діти легше. Для ззрозуміння важчих оповідань обов*язково потрібне показове читання вчителя,щоб діти зрозуміли емоціональний стан, думку даного тексту.

 

Просодія, стилістичні , політичні  концепції

Просодію в початкових класах не навчаємо. Ритмичне читання і вивчення вірша учень вчить з допомогою вчителя, але саму тезу він не вчить.

 

Memoriter (вірші і прози)

  Memoriter – як ми всі знаємо, – хороший спосіб поліпшити пам*ять,тому що пам*ять є ключовим фактором у формуванні читання та навчанні. Читач повинен мати на увазі, прочитане, повинен пам*ятати проте що читава, в іншому випадку ми не можемо говорити грамотне читання.

Memoriter корисний при розвитку лексики, загальному  розвитку використань виразів

Найкращий інструмент для навчання виразного читання.

 

Мова і правопис

Мова є складною системою знаків, що виражають ідеї, що стосуються науки лінгвістики. Граматика -це опис структури мови, що об*єднує в собі правила правопису. Відрізняємо історичну і описову граматику.У школах використовуємо в основному описову граматику.

Мета навчання граматики:

  1. пояснити інстинктивне розуміння використання мови,
  2. стати основою для викладання орфографії,
  3. є основою для викладання іноземних мов,
  4. розвиває логічне мислення, і таким чином закладдає основу для інших шкільних предметів.

Зміст навчальних програм, регулюють два принципи:

а) принципи науки,

б) закономірності освіти і розуміння принципів.

Принципи науки означає, що навчальні програми повинні узгоджуватися з висновками науки.

Регулярне навчання і розуміння принципу означає побудувати навчальний план чітко і зрозуміло.

 

Техніка письма

Автоматизація руху написання букв,  розвиток навичок- це завдання другого класу .

Планомірний розвиток навичок письма не може розвиватися без естетичного почерка. Пропонуються традиційні шляхи практики: копіювання, диктант, лист по пам’яті.

 

Цілі рідної мови у сфері освіти:

  • здатність до розвитку мовної свідомості
  • скорочення відмінностей у мові навчання та викладання
  • розвиток мовних навичок,
  • Знання рідної мови
  • розвиток особистості

 

Галузі освіти рідної мови

  • навчання і розвиток читання
  • навчання і розвиток письма ьі письмових здібностей
  • розвиток відносини між літературою і читачем, розуміння прочитаного
  • граматичні та орфографічні навички, щоб забезпечити свідоме використання мови
  • розвиток здібностей до навчання

 

Принципи  розвитку рідної мови

  • Інтеграція
  • відкритість
  • постійність
  • Простота теми
  • Аналогія і творчість
  • дискурсія
  • використання індуктивного  методу

 

Навчання письма

Здібності які потрібно розвивати

  • логічне мислення
  • розвиток пам*яті
  • утримка уваги
  • розвиток темпу

Навчання елементів букв

  1. показ малюнка, впізнання схем слова
  2. аналіз форми
  3. написання
  4. перевірка

Кроки навчання букв:

  • рекомендації написання букв здрукованої у письмові
  • аналіз форми
  • показове написання букви(на дошці)
  • показове написання букви у повітрі
  • закріплення

Методи та розвиток навичок письма

  1. списування
  2. диктант
  3. письмо з пам*яті

 

 

Читання

Концепція читання

  • читаюча діяльність людини це- придбання знань
  • декодування й розуміння тексту

Види читання

  • за придбанням знань
  • духовного і художнього досвіду,
  • голосне і мовчки
  • технічне, зрозуміле, виразне

Умови навчання читання

1) Внутрішні умови

а) належний розвиток мислення

б) Внутрішня мотивація

в) Досвід з мови

д) аналіз і синтез операцій, зміни зору, слуху, мови руху

е) якість голосу

2) Зовнішні умови

а) відповідний метод

б) Спокійна обстановка

в) достатній час

г) моделі читання

 

Читання у навчальній програмі

1 клас-підготовка навчання читання, навчання схем слів

2 клас- розвиток здібностей читання. Плавне читання.

3 клас- правильний поділ слів на склади. Зрозуміле і плавне читання.

4 клас- підготовка до виразного читання. Критичне і креативне читання.

Розвиток методів читання:

Принципи:

  • Регулярність
  • розвиток читання вголос і мовчки
  • Обізнаність

Рівень грамотності

  • Рівень слова
  • Рівень речення
  • Рівень частин тексту
  • Рівень цілого тексту

Розуміння цілого тексту

  • Жанр
  • тема
  • Структура
  • мова

 

 

Зміст навчального плану з опрацювання тексту

1 клас.

Читання, опрацювання тексту. Твори народної поезії, поетичні твори: оповідання, вірші. Різниця між прозою і поезією.

2 клас.

Читання, опрацювання тексту. Твори народної поезії, поетичні твори класичної та сучасної угорської літератури в Угорщині та за кордоном. Народне мистецтво і казки, народні пісні, загадки, народні ігри. Відносини змісту і заголовка. Музичність вірша, ритм, рима, повторення.

3 клас.

Читання, опрацювання тексту. Вірші та прозові твори угорських та іноземних громадян. Казки, міфи, легенди, історичні повісті та дитячі оповідання у повсякденному житті, роман, деталі класичних і сучасних авторів. Обробки віршів, елементарні знання про просодії і поетики, популярні ігри, драматичні тексти, інформативні тексти робіт, в повсякденному спілкуванні.

4 клас.

Проза та поезія угорської народної поезії та народної поезії з місцевих етнічних груп, народні казки, міфи, легенди, народні пісні, народні ігри, народні звичаї. Літературні казки. Казки, тваринні казки, гумористичні оповідання і ланцюжкові казки. Характерні теми народних пісень. Оповідання, вірші, деталі романів класичної та сучасної угорської літератури. Проста структура, романи для дітей.  Літературні  художні засоби: деякі проекти, персоніфікація, ритм, рима, рефрен.

Рідна мова
1 клас
6 години на тиждень
210 год / рік

Зміст Вимоги
І. Підготовчий етап
1. Розвиток мовлення / протягом навчального року /
Говорячи про практику вирощування в повсякденній мові.
Говорячи про дихання, чітко сформулювати, темп, стрес, інтонація і правильний час.

 

Зв’язок – привітання, розмова

Збірник Слово файлів, заснований на послідовності. Створення слів, фраз, пропозицій 2-3 створення тексту. Сформульовано (зображення).
Читав і чув розповіді, відомі казки повно, відоме оповідання про неповні речення завершена. Показати драматичні казки.

 

Розвивати та формулювати словесні виразні здібності (лексику, малюнок читанні, пропозиці).
Окремі стандарти, такі як диференціація.
Чистий тон, відповідний момент, щоб проілюструвати. Легко зрозуміти мову.

Ініціювати зв’язку з однокласниками.
Зв’язок (говорить і слухача в роль).
Основною формою контакту привітання, вітання, впровадження, задавати питання, відповіді та подяки
Створення змісту пов’язаних пропозицій (зображення, відео послідовності доступна). Чув / читав казку може сказати вам, суть оповідання, як відомо, закінчити неповні речення тут може бути продовжений.
Драматичний розповідь про відображення учнів готові.
Він слухає і розуміє, нарпиклад 1 хвилину з літературних текстів (на слух)

2 Технологія мовної речі
/ навчальний рік /
Мова технології практики в повсякденному мови, літературні твори через (дитячі віршики, вірші)
(Учні розвивають основі спостережень)
Учнів чистої інтонації правильну вимову, правильне відчуття часу.Використання відповідних рівнях гучності. Поки він говорив, правильна техніка дихання, ясні висловлювання.
Навчилася писати по пам’яті рими.
3. Прослуховування / навчальний рік /
Картини, що зображують події сформульоване фрази.

Вислухавши розмова коротка про слухане історій.
(читання / чув), казковий фініш (відомих).
Розмовна форма фізичних вправ (5-6 слова жвавій історій)

Розуміння розвитку. Навички усного мовлення розвитку (словниковий запас,читання файлів, перемикання моделей пропозиції пропозиції, задатипитання)
Вона може ініціювати розмову. Нижня фраз мови використовувати (заява, повідомлення, вітання.). Слова та фрази для інтерпретації. словниковий запас (кількість і якість) розширюється. Може розповісти просту історію у формі діалогу.
4.Текст виробничої бази

/ навчальний рік /
Зображення, слово послідовності на основі колекції.
Пропозиція створення зібраних слів, питання відповіді. Зображення тексту Творіння. 2-3 пропозиції пов’язані створення контента.

Здатність до розвитку мовлення, словниковий запас зростає.
Можуть збирати слова образ, імідж лінії.
Можливість сформувати пропозиції зі словами. Учень може відповісти на питання, і ставити питання. Зображення з 2-3 можна створювати контент пов’язаних пропозицій.
5. Підготовка писання

Гарна постава. Правильна хватка олівець при листі. Рух пальця і легкі фізичні вправи. Фізичної координації необхідні для запису вправ.
Орієнтація в письмовій поверхні (зверху, знизу, ліворуч, праворуч, поцентру). Правильне розміщення у зошиті.
Орієнтація у зошиті.

Здобувати навички, необхідні для запису правильної постави. Пишучий інструмент великого – вказує – і середнім пальцями, і виправити її.
Письмово поверхню добре інформовані про / визнають і може показати книгу ліній, комунікацій.
Зошит сидить на лавці перед письмовій формі і зберегти позиції протягом всього процесу письма.
Він може показати верхній частині зошита, нижню частину, правою, лівою стороні передньої частини лінії, лінії початок, кінець або середину.
Ряд почалося в змозі продовжувати самостійно. горизонтальне, похиле(права і ліва відмінюється), щоб написати ліній. Правильно описує довгу лінію, в нижньому рядку верхня чашка, контури, хвилясті.
Учень може тримати лінії він написав лист елементи і розміри.
II. Розділ
Букварний період

Письмо
Хороший письмовий та співробітництво спрямоване рух.
Звичайні самоконтролю і режим корекції помилок навчання.
Написання та комутаційних елементів.
Друковані та письмові букви.
Маленькі та великі букви – чутливий виявлення, письма та комутації.
Напишіть 2-3 слів письма.
Скопіюйте текст пропозиції написані.

Після написання диктанту.
Пунктуації. Їх значення і використання.

Учень при роботу має гарну поставу, сидячи на лавці, тримайте інструмент для написання правильно. Письмова робота естетичне, правильно розташовані інтерфейс.
Розрізняє друкованих, письмових, великих і маленьких букв.
Він прагне перетворити букви правильно і форми.
За словами постійно, ритмічно, зберігаючи той же просторах типу шрифту,зберігаючи ліній.
Письмовий текст також може копіювати та друкованого тексту.
Літери, слова, пропозиції або написати диктант після пам’яті.
Символів / кома, крапка, знак питання, знак оклику, дефіс / розпізнає і описує.
Читання
Вчіться читати сигналізації.
Переключення букв.
Читання – роль письмово у житті учнів і дорослих.

Звуки і букви.
Голосні і приголосні звуки.
Довгі й короткі голосні.
Приголосні (одна цифра, двозначні і тризначні приголосні звуки).
Пошук розташування звуків.
Звук зшивання вправ.
Поділ на склади.

DZ, DZS літери, слова, читати, писати з цієї  букви.

Слова, фрази, короткі тексти, на вивчення літер.
Вироків правильно інформовані про закінчення пропозиції пунктуації.

Різниця між друку та письмові інструкції.
Дізнається гучним і тихим читанням.
По-перше, букви, потім склади, слова і пропозиції вміє читати.
Звуки мови і письмових знаків навчання, придбання, фіксацію.
Звуки поділу. Звук зшивання вправ.
Звуки позначені. Довжина приголосних і приватних маркування.
Вимовляти по складах, дзвінкий.
Ви знайдете місце в звук, склад.
Практики федерації звуку здійснюється правильно.
Чи знаєте ви про голосні та приголосних, їх виявлення.
(sas-sás, lila-Lilla)

Він знає, що у тони маркування і дві букви
Ми використовуємо (J, LY), слова правильно вимовляти ціми звуками.
Він визнає DZ, DZS букви, і вмиє писати та правильно вимовляти слова такими звуками.
Читання хороший, сильний і виразний.

III. Післябукварний період

Розвиток навичок читання.

Запис у різних формах.

Учень розуміє і виконує завдання в короткі пояснення підручника учителем.
Визнає, літери.
Швидко читатє, має виразно правильну вимову.
Копіювання друкованих та письмових текстів, а також, маючи красивою іпривабливою письмовій формі.
Пропозиція вигляді (самостійно або з допомогою вчителя) ситуацій,заснованих на ілюстрації.
Він можевиконуватирізні письмові завдання
Граматика протягом навчального року 1 класа
1. Звуки і букви. Склади
Різниця між голосних і приголосних.
Звуки і букви представлені.
Вимова з орфографії.
Звук з букв і складів, слів будівлі, зносу.
Передати інформацію, про те, що звуки / букви розвороту змінюють зміст слова.
Учень знає, що є голосні і приголосні звуки, вимовляти їх вміє чітко.
Різниця між приватними і приголосні, звуки та букви.
Він знає, що звуки будуть відзначені в письмовій формі.
Він знає, звуки сприймаються в довжину.
Чи можете ви пояснити звук / буква, склад – слово відносин. Може звуків /букв складів, з складів складати слова і навпаки, слова розбиті на склади і складів у довгі / букв.
Ізоляція – першому або останньому звуку, який ви будете слідувати тій чи інший звук.

Правильно вимовляти ці звуки.

Односкладові слова з роботи.

Знання алфавіту. Звуки алфавіту імен
Пропозиція почати пропозицію, і добра ознака

Розділяє перше і останнє слово в будь-який голос або будь-який звук в слові.
J позначає відомі слова здаються правильними.
Чи знаєте ви, що один звук / букво достатньо, щоб змінити значення слів.
(pl.:hangok-hangos, bab-báb, dél-tél, stb.)
Роль голосних, складів формування концепції. може отримати ідею від слова.
Знає алфавіт. Кожну літеру може назвати.
Він знає, що пропозиція завжди пишеться великою буквою. Уміє використати знак закінчення речень.
Речення можуть бути розділені (на слух і письма, Знають (майна) імена на першу букву написання.
Позначає тривалість звуків правильно в письмовому вигляді і диктант.
Виявлення несправностей, може бути поліпшений.
Від 15 до 20 слів тексту може списувати, та перевіряє свою роботу.
Під диктовку пише 15-20 слів тексту.
2. Текст, слова, слова.
Розташування тексту на сторінці пропозицій (2-4 пропозиції) / програвачдіяльності /
Дізнавшись про правильних фраз (заяву, питання, вигук,), в ізоляції, вписьмовій формі.
Пропозиція розбивка слів.

Пропозиція є частиною слова.
Слова і склади, щоб знайти ефекти, був визнаний.

LY-OS написання.

Може написати 1-2 пропозиції / події зображенням образу /.
Текст може отримати пропозиції (2-4 пропозиції), згадує фразу кордонів (вписьмовій формі).
Читаючи вирок інтонує гарне різноманітність.
З великою буквою починають писати речення, пропозиція повинна закінчуватися знаком справа.
Він визнає, вироки у відповідності з метою спілкування (ми просимо, нахил іт.д.).
Розділяє слів у реченні.
Він знає, що вирок слів і складів з слів, звуків склади / букв творців.Учасники можуть знайти слова, не зізнається.
Визнати, вимовляти і писати правильні Ly – слово. 15 Ly – слово, яке може написати.

 

 

Угорська мова

2 клас

3 години на тиждень
105 годин / рік

I.                   Розвиток мовних навичок
Зміст Вимоги
1.       Сприйняття мови, мови розуміння

Сприйняття звуків , складів, сліві фраз

Пізнання звязка між словами і картиною

Пізнання елементів звукоряду після прослухування слів. Групування слів за  ознаками предметів виділенних вчителем.

 

Зрозуміння  змісту літературних або наукових текстів після 1-2 разового прослухівання

Сприйняття основної частини (хто? що? де? коли?) Утворення незалежну думки після  разового прослухування, запамятання правильного хронологічного порядка дії,зрозуміння інструктажу після одноразового прослухування

Учень:

За слухом запамятає і пізнає слова, склади

 

 

Пізнає звязок між картиною і словами.

 

Групує слів

 

 

 

 

зрозуміє зміст тексту

Вміє скласти правільну кронологічну таблицю(план), розуміє прослуханного,створює самостійну думку

 

 

Розуміє та виконує інструкції

2.      Мовлення

Розвиток правильного дихання. Добір правільного темпу

Розказування віршів та оповіданій. Складання діалогу  на основі прослуханних казок та оповіданій.Культура мовлення.

Розказ прослуханого за поданим планом

Утворення самостійної погляди  про картину.

Під час розмови правильно дихає,правильно вибирає темп мови.

По памяті розказує віршіабо прозу.За поданим темами створює діалог.

Дотримує правил

Розповідає текст за поданим планом

Утворює самостійні думки

 

3.      Читання (під час навч.року)

Розвиток читання цілими словами. Виділення найчастійше використовуваніх слів в тексті (хто, що, в і т.д.).
Поняття про текст
Розпізнання властиивостів тексту

Заголовок. Кількість абзаців.Слова з великими буквами у тексті. Звертання у тексті

Читання та пояснення таких речень,які відрізняються на 1 слів(так –ні, під – на, в –без).

Вибір з тексту речень які вказують на місто та на причину дії.

Читання вказівки,листкив,правил ігор.

Перевірка творів сусіда.

 

Читає цілими  реченнями. У ньому висвітлюються найбільш часто використовуваних слів.

 

пізнає властивости текстів

 

Читає з правильной інтонацієй.

 

Читає і пояснює прочитаного

 

Вибірає речення.

Писання.

Написання слів та речень на основі картинки.Складання тексту із 2-3 речень.

Слова ввічливості Використання таких слів при розмови з дорослими. Складання речень..

Розвиток навички самооцінювання.

Перевірка деформованого тексту віддаленієм  або обміном непотрібного,(за змістом невідповідального), реченням.Написаніє переглянутого тексту.

Створює речення відповідно картини

 

 

Складає із 2-3 речень твір.

 

 

Правільно підбірає заголовок до тексту

Розвиває  навички самооцінювання

.

Виправляє помилковий текст

 

Інформація про мову. Мовні навички

1.      Чого навчилися в 1 клас.

Звуки мовлення.Букви.Створення нових слів з допомогою змінювання букв.(роса-коса). Позначення звуків буквами.Алфавіт.Правільне вимовлення букв.Приголосні та голосні звуки.

 

Склад

Роль голосних звукив.Перенос слів зі збігом приголосних звуків .

 

 

Вміє утворювати нові слова.

Позначає звуки буквами

Правильно вимовляе букви алфавіту

Розрізняє приголосних від голосних

 

Правильно переносить слова

Засвоюе вивченого матеріалу.

Слова пише окремо в речені.

Списуває з друкованого тексту

2.      Мова й мовлення

Поняття про мову  як засіб спілкування між людьми.Спорідненність угорської  мови з іншими мовами.Старі й  нові слова в угор. мові.Усне і писемне мовлення. Культура мовлення.Звертання. Сила голосу і швидкість мовлення. Слова ввічливості. Ситуативні діалогічні вправи.

 

 

 

Дотримує правил культурного спілкування

Правильно вибирає темп і силу голоса під час спілкування та читання

3.      Поняття прот текст. Заголовок, його відповідність змісту текстуДобір заголовків до текстів.Будова тексту: зачин, основна частина, кінцівка.

Закріплення знань про будову тексту

 

 

 

Вміє поділяти текст на частини.

Правильно побудує текст

 

 

4.      Речення

Ознаки речення.Уміння пізнавати закінчену та незакінчену думку.Поділ тексту на речення.Інтонаційне виділення у питальних  реченнях  найважливійших слів.Розділові знаки в кінці реченнях.Прості та складні речення.

Створення складнго речення із 2 простих за схемою.Добір відповідної речення до картини.

 

 

 

Читає з правильною інтонацфєю. Пораує кількість слів у речені.

 

Пізнає різні віди речень. Правильно користує розділові знаки в кінці реченнях.

Речення починає писати з великою буквою.

Вміє скласти речення.

Зрозуміє зміст тексту.

Правильно підібрає картини..

5.      Слово.

6.      Словникове знач. слів.

 

Групування слів за темами.Однозначні та багатозначні слова. Сіноніми і антоніми.

Розпізнання іменників( без уживання терміна) за питаннями хто? що?.Знайти і відокремлювати іменників серед інших слів.

 

 

 

 

Групує слів..

Складає речення

Групує слів.

Знаходить потрібні слова

 

 

 

7.      Лексичне значення слів.Корінь слова. Споріднені слова. Спільнокореневі слова. Корінь і змінювані частини слова.

Розрізнення спільнокореневих слів.

Визначити корінь.

Знаходити і визначати споріднені слова.

Розрізняти спільнокореневих слів.

8.      Звуки і букви

Створення нових слів, змінивши одну букву

Алфавіт. Користування алфавіту.

Голосні і приголосні звуки.Склад. Перенос слова.

 

 

Вміти побудувати слова за допомогою складів.

Вивчити алфавіт,Корестуватися з ним під час словникової роботи.

Правильно переносити слова,

 

9.      Повторення вивченого матеріалу Учень викорестуе вивченого.

 

 

Угорська мова, 3 клас
3 години на тиждень
105 годин / рік

I.                   Комунікація
Зміст Вимоги
Техніка  мовлення (мови)

1.      Слухання і розуміння мови

Розрізнення голосних та приголосних, дзвінких та глухих приголосних.

Засвоєння вивченого про слово, словополучення та речення.

Групування слів.

Відшукання іншомовних слів.

Впізнавання жанрів тексту, передача змісту своїми словами.

Регулювання дихання.

Вибір правильного темпу і голосу.

Вірші, короткі прозові твори напам’ять з правильною інтонацією.

Складання діалогу на основі прочитаного тексту.

Складання діалогу на основі картини.

 

Ввічлива мова

Переказ за планом.

Переказ фільму, передача думок про різні події.

Складання тексту за пропованим вступом, основною частиною та закінченням, а також на основі плану.

Використання жестів у розмови.

 

 

 

Учні розрізняють голосні та приголосні, дзвінкі та глухі приголосні звуки.

Розуміє та виконує вказівки вчителя.

Розуміння тексту за першим читанням (знає, де початок і кінець тексту).

Впізнає і розрізняє слова, які означають назви істот і неістот.

Впізнає у тексті угорські та іншомовні слова.

Передає текст своїми словами.

Вибірає правильний темп під час розмови.

Виразно розказує напам’ять вірші, короткі прозові твори. Приймає участь у складанні діалогу. (4-5 реплік).

Використовує літературну мову у діалозі.

 

 

Використовує ввічлиі вирази у діалозі.

Переказує зміст тексту(50-70 слів).

Виражає свої думки про події.

Самостійно вміє складати усний твір (опис та розповідь) за картиною або за допомогою різних допоміжних матеріалів.

Намагається правильно розмовляти, поповнення словникового запасу.

 

II. Розвиток письмового складання тексту
1. Основи  творення.

Назва тексту. Зв’язок між назвою і змістом.

Місто і час події.

Герої.

Час події.

Жанрові особливості.

Розчленювання тексту.

Вступ.

Важливість вступу та закінчення.

Суттєві і несуттєві події, їх вибір.

Складання плану.

Твір-опис з підготовкою.

 

 

Створення та розвиток повідомлення.

Способи збору матеріалів.

Засвоєння будову тексту.

Вміє складати усно і письмого опис.

Додержується хронології подій.

Вміє розчленювати текст.

Вміє розчленювати суттєві і несуттєві події.

Самостійно або колективно складає план.

Складає текст із 6-12 речень так, щоб події слідкували у хронологічному порядку.

Стежить за орфографією.

 

2.  Творча письмова робота.

Складання зв’язних речень (1-3) самостійно (за завданням вчителя, підручника).

Складання запитань на основі прочитаного, їх записання.

Робота з деформованим текстом.

Переказ на основі колективного складеног плану за допомогою ключових слів.

Самостійно може складати зв’язні речення.

Може перетворити текст на основі хронологічного порядку подій.

 

Вибірає зайві речення.

Може придумати назву тексту. (може скласти текст із 40-50 слів на основі ключових слів).

Вміє письмого скласти твір-опис на основі фільму, прочитаного.

III. Читання, аудіювання.
Читання тексту різних жанрів голосно, аудіювання тексту.

Розчленювання тексту.

Складання плану.

Доповнення плану.

Аналіз художнього твору:

Ø  герої,

Ø  місце дії,

Ø  розкриття причин дій,

Ø  характеристика героїв.

Аналіз лірічних творів:

Ø  настрій твору,

Ø  будова віршу.

Аналіз  фолькльорних творів:

Ø  елементи казок,

Ø  форми та види казок,

Ø  легенди

Ø  народні пісні (їх форми та їх своєрідність).

Розвиток вільного читання.

У тексті впізнає речення, їх значення, розділові знаки.

Правильне інтонування тексту. Наголос.

Впізнання діалогу у тексті.

Виразно читати завдання у підручнику, запам’ятовувати правила та їх використовувати на практиці.

Читання вголос та мовчки.

Обговорення прчитаного.

Читання та розуміння різних інформаційних текстів.

–          Інструкція,

–          лист,

–          статті,

–          телеграми,

–          оголошення,

–          запрошення.

–           

Правильне читання тексту з 10-12 речень.

Впізнання жанру, розуміє прчитане, може скласти план.

Вміє вибрати героїв та характерізувати їх.

 

 

 

 

 

 

Вміє впізнавати настрій твору, ритм.

Вміє впізнавати казки, види казок. Розпізнає казки від легенд.

Впізнає народні пісні та їх характер. Може вибрати героїв та охарактеризувати їх.

Вільне читання.

У тексті пізнати речення.

Правильне інтонування під час читання.

Вміє підкреслювати суть, правильно вибирає наголос.

Впізнає діалог у тексті. розрізнює слова автора та дійових осіб.

Усвідомлює інструкції підручника та правила, які може використовуватися на практиці.

 

 

Читання вголос 65-70 слів за хв.

Читання мовчки 90-110 слів за одну хвилину.

оже відповідати на запитання (усно, письмого).

Свідомо читає текст.

 

IV. Мовні  знання
Текст.

Повторення вивченого про текст.

Тема тексту.

Назва.

План тексту.

Розчленювання тексту за планом і без плану.

Складання плану.

Переказ тексту.

Зв’язок між реченнями.

–          Твір-розповідь, твір-опис,

–          Науковий текст,

–          офіційно-діловий текст.

 

Впізнає частини тексту, може розчленювати текст. Вміє скласти текст.

Впізнає твір-опис, вміє визначати тему, на основі теми придумати назву тексту.

Колективно скласти план на основі тексту (під керівництвом вчителя).

Виділяє абзаци, може пояснити зв’язок між планом та абзацом. У своєму творі використовує слова ввічливості.

За допомогою сполучників може скласти складні речення, може скласти твір-опис. На основі зразку може скласти наукові та

офіційно-ділові тексти.

Речення

Розширення знань вивченого у 1-2 класі.

Види речень.

Інтонація речень.

 

 

Складання речень.

Розділові знаки.

Розрізнення речень (розповідне, питальне, спонукальне, окличне речення).

Впізнати речення на слух.

На основі розділових знаків впізнає види речень.

Правильно інтонує речення.

Складає речення всіх видів, правильно використовує розділові знаки.

Члени речення.

Головні члени: підмет, присудок.

Другорядні члени.

Зв’язок слів у реченні.

Складне речення.

Словополучення.

 

Звертання. Розділові знаки при звертанні.

 

 

Знаходить головні члени речення на основі питань, знаходить другорядні члени речення, а також зв’язок між словами.

Впізнає складні речення, вміє їх розчленювати, вміє складати складні речення і словополучення.

Знайти звертання у реченні.

Використовує звертання на письмі та у мові.

Слово. Значення слова. Частини мови.

Слова які виражають дію предмета.Слова назви істот і неістот.

Слова які виражають ознаку предмета.

Слова.

Прості та складні слова.

Утворення складних слів.

Склад.

Дієслово.

Практичне визначення дієслова та групування.

Дієслова синоніми та антоніми.

Дієслова які вживаються прямому та переносному значенні.

Роль дієслова у реченні.

Визначення часових форм дієслова.

Використання у мовленні дієслів теперішнього,минулого та майбутнього часів.

Правопис дієслів минулого часу.

Впраляння в написанні дієслів у реченні різного часу.

Узагальнення вивченог про дієслово.

 

Іменник.

Розрізнення іменників що відповідають на питання хто? що?

Іменники – назви істот і неістот.

Загальні та власні іменники.

Типи іменників.

Правопис власних іменників.

Складання речення.

Число іменників,їх правопис.

Іменники-синоніми,іменники –антоніми.

Робота з реченнями.

Іменники які вживаються у прямому та переносному значенні.

Роль іменника в реченні.

– ó, – ő, наприкінці імнників.

– ú, – ű, наприкінці іменників.

Вправляння  на складання речення.

Прикметник.

Загальне поняття,питання,роль у реченні.

Звязок прикметників з іменниками.

Визначення прикметника та іменника з текстів.

Роль прикметника.

Розширення речень за питаннями.Ступені порівняння прикметників.

Прикметник у тексті.

Прикметники-синоніми і антоніми.

Пряме і переносне значення прикметника.

Правопис прикметників.

–ó, – ő, – ú, – ű на прикінці прикметника. (hosszú-sűrű)

Правильне вживання прикметників у реченні ,тексті.Узагальнення граматичних умінь.

 

 

Угорська мова, 4 клас
3 години на тиждень


105 годин / рік

У 4 класі  завершено початковий рівень освіти  мови. Учні не тільки засновують нові знання та навички, які необхідні для  розуміння прочитаного і аудіювання, граматики і фонетики, орфографії та розмовні навички в цей період, а й уміти, щоб  всі навички, які вивчають  різних розділах мови були  і практичного використання. Це означає, що різні види діяльності мови, заснованого на знаннях і свідоме використання вищого класу освіти рідною мовою.

I.                   Мовна діяльність
Зміст Вимоги
1.Сприйняття мови і розуміння мови (протязі року)
Звуки, склади, словосполучення, речення, аудіювання, розуміння. Вправи на звукові послідовності, щоб визначити на слух різні елементи, число одиниць вимовив підрахунку, повторюючи слова і фрази у пошуку та заміни,   вибір не угорської слова, на відміну від норми вимови  слів .
Перерахованих слів, словосполучення, речення, і відносини між об’єктами які зображуються.
Вибору синоніми до вимовлене слово Угрупування слів за  вибраними властивостями.Прослуховування і розуміння інструкції.
Описовий чи розповідний вид  зміст тексту .Висловлення прочитаного.

2.Розвиток мовлення (протягом року)
Регулювання  дихання, відповідний обсяг і темпи розвитку мови.
Стандарти, інструменти для вивчення фонетичних слів у мові. Вірші і проза на пам’ять.
Створення діалогів прочитаного. Діалог, картина, заснована на ситуаціях, описаних.
Переказ прочитаного тексту (подробиці або тільки епізодично) або спільно редагувати ескіз, використовуючи даний фраз.
Фільм або телешоу. Детальний переказ, незалежні думки.
Текст словесно: жив подій, візуальних переживань,  об’єкти опису.
Пов’язані редагування тексту (описові, розповідні) зображень або інших специфічних ситуацій, на основі інгредієнтів. Відповідні дані, підкреслюючи слова в тексті. Події, заявив точки зору різних учасників. Порівняння розповідь і опис (спостереження промови особливості).
Оцінювати текст або діалог.

 

Розуміє і виконує інструкцію вчителя.

Сприймає і розуміє  прослуханий  текст.

Розпізнаває слова істот і неістот,ознаки і дію.

Розпізнаває            у тексті іншомовні слова і вміє їх  замінити.

 

Розрізняє типи текстів.Уміє передавати зміст прослуханого.

Вміє римувати окремі слова.

 

1.      Читання

(Протягом всього року)
Розвивати  здатність учнів із 3-4 букви  нагадати слово.
Із  діалогу виділити  слова автора і слова героїв.  Використання словники, енциклопедії, довідники. Позначення книзі докладно. Інформацію, текст, виділіть слова, які діє на місці, часу, послідовності.
Безперервної, точної і значущою для подальшого розвитку навичок читання. Читання текстів різних жанрів.
Аналіз тексту : різні аспекти текстом , ескізів, підкресливши ключову інформацію, головні відносини .
Завдання до тексту:
Ø короткий зміст тексту
Ø визначити  зв’язки
Ø 2-3 речення про головне повідомлення.
Самостійне читання правил та розуміння.
Складні  тексти: інструкції з використання іграшки та навчальні практики навчання читанню і розумінню.

 

2.      Писемне мовлення

Створення контексту та речень про картину чи опис  класу.
Питання складені задану тему. Відповіді на питання вчителя або однокласників.Перевірка неправильної структури  тексту.
Заміна відсутніх пунктів. Допис вступної чи завершеної  частини.Запис тексту правильно.
Письмові висловлювання улюблених тем чи рекомендованих учителем .
Письмовий переказ про фільм, сім’я, чи події із життя класу. Письмо  казки, загадки,лічилки.

Самоконтроль.Самооцінка роботи або в невеликих групах. Коригувальні обговорення.

 

II.                Мовні знання
Зміст Вимоги
1.      Текст

Розвиток уявлень і знань про текст.Тема тексту.Заголовок.Розвиток умінь визначати тему тексту,про кого та про що йдеться.Узагальнення знань про будову і типи текстів.

 

2.      Речення.

Повторення типів речення.Головні та другорядні члени речення.Розширення речення другорядними членами.
Зв’язок слів у реченні.
Слова і словосполучення у відносинах.

Конструювати речення,поширення речень.Поняття складного речення.

Редагування складних речення даної схеми.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Розрізняє види речення.

За допомогою   питання визначає головні та другорядні члени речення.

Визначає звязок слів у реченні.

 

3.Слово. Значення слова. Частини мови.

Повторення вивченого про частини мови.Слова які виражають дію предмета.Слова назви істот і неістот.Слова які виражають ознаку предмета.

Спостереження за словами які відповідають на питання хто? що? який?які?що робить?скільки?котрий?де?коли?як? та слова які не відповідають на питання.

Слова.Прості та складні слова.Утворення складних слів.Склад.Правила переносу слів.

 

Дієслово.

Повторення вивченого про дієслова.Питання,значення,роль  у реченні та звязок з іменником дієслова.Практичне визначення дієслова та групування.  Дієслова синоніми та антоніми.Дієслова які вживаються прямому та переносному значенні.   Роль дієслова у рученні.

Ознайомлення з особовими закінченнями дієслів.Визначення часових форм дієслова.Використання у мовленні дієслів теперішнього,минулого та майбутнього часів.   Правопис дієслів минулого часу.

Впраляння в написанні дієслів у реченні різного часу.  Дієвідміни.

Узагальнення вивченог про дієслово.

 

Іменник.

Повторення  і узагальнення вивченого про іменник.Розрізнення іменників що відповідають на питання хто? що? Іменники – назви істот і неістот.Загальні та власні іменники.Типи іменників.Правопис власних іменників.Складання речення.

Число іменників,їх правопис.Іменники-синоніми,іменники –антоніми.Робота з реченнями.Іменники які вживаються у прямому та переносному значенні.

Роль іменника в реченні.

– ó, – ő, наприкінці імнників.

– ú, – ű, наприкінці іменників.

Вправляння  на складання речення.

 

 

 

 

 

 

 

 

Вміє пояснювати пряме і переносне значення іменника.

Вміє правильно будувати речення з іменниками.

Знає будову слова.

Знає що в угорській мові наприкінці іменників  –ó, -ő завжди довгий.

Знає що в угорській мові наприкінці  іменників –ú, -ű завжди довгий,але знає і винятки. (anyu, apu, kapu, daru, hamu, gyalu, ürü, eskü, Icu, Pityu, Samu, stb.)

 

 

Прикметник.

Повторення  і узагальнення вивченого про прикметник.Загальне поняття,питання,роль у реченні.

Звязок прикметників з іменниками.

Визначення прикметника та іменника з текстів.Роль прикметника.Розширення речень за питаннями.Ступені порівняння прикметників.Прикметник у тексті.

Прикметники-синоніми і антоніми.

Спостереження та аналіз    змістових відтінків висловлювання при використанні прикметників –синонімів.

Пряме і переносне значення прикметника.

Правопис прикметників.

–ó, – ő, – ú, – ű на прикінці прикметника. (hosszú-sűrű)

Правильне вживання прикметників у реченні ,тексті.Узагальнення граматичних умінь.

 

Знає що таке приметник:загальне поняття,питання,роль у реченні,знайти у тексті.

 

 

 

 

 

 

 

 

Знає ступені порівняння,вміє використати у письмовій та усній мовленні.

 

 

Вміє дібрати синоніми до прикметника і застосувати.

 

 

Вміє дібрати антоніми   до прикметників.

Знає що наприкінці прикметників  –ó, -ő, -ú, -ű завжди довгий.

 

 

Числівник.

Загальне поняття числівника.

Розрізнення кількісних та порядкових  числівників.

Складання речення.

Розряди числівників.

Числівники означені та неозначені.Числівники –цілі,дробові,збірні.

Правильне вживання числівників для  позначення дат,часу,годин.

 

Вміє виділити числівник у текстах,в основному мовленні.
Займенник.

Загальне поняття.

Особові займенники та їх змінювання,роль у реченні.Складання речення з займенниками.Використання особових займенників в усному та писемному мовленні з метою усунення повторень назв предметів ,дійових осіб.

 

 

III.             Правопис (Протязі року)
Угорський  алфавіт.Алфавіт при використання словника.

Звуки і букви. Голосні та приголосні звуки.

Подовжені приголосні звуки.

Буквосполучення.

 

 

 

 

 

Приголосні  звуки які пишуться і вимовляються по різному.

 

 

– h наприкінці слова.

 

 

Склад.Перенос слів.

Слова з dz, dzs ,їх перенос.

 

 

Речення. Розділові та інтонаційні знаки.Правила вживання коми.

Звертання. Розділові знаки при звертанні.

 

Списування з друкованого та рукописного тексту.

Писати під диктовку (60-80 слів)

 

Правила переносу слів.

 

Тривалість голосних звуків:

Ø  -ó, -ő, -ú, -ű  довгий наприкінці слова;

Ø  -o-,-ó- у словах (sok, bohóc);

Ø  -ö-, -ő- у словах(kör, főz, költő);

Ø  -ul, -ül у словах(gurul, fésül);

Ø  наприкінці слова-i (kicsi, néni);

Ø  -ít у словах (-ít képzős igék);

Ø  -i-, -í- у словах (cím, író, iszik);

Правильне вживання приголосних:

Ø  подовження приголосних на письмі (kettő, lenne);

Ø  подовження буквосполучень (hosszú, vessző, poggyász)

Ø  j і ly у словах.

Ø  звуки різні при написанні та при вимові (nj, dj, tj, lj, dt, ts, nyj)

Ø  слова різні при написанні та при вимові (utca)

 

Загальні та власні назви.Їх правопис.

Правопис дат,числівників.

 

НЕ  з словами.

 

 

 

Префікси.

Учень знає угорський алфавіт напамять.

Вміє користуватися з словником. Правильно писати слова,використовуючи букви алфавіту.

Знає різницю між букв і звуків.

 

 

 

 

 

 

Знає приголосні  звуки які пишуться і вимовляються по різному,та їх правопис.

 

 

 

 

 

Правильно пише і вимовляє -h наприкінці слова. (juh-ju).

 

Знає правила переносу слів, вміє використати на практиці.

 

Слова з dz, dzs-vel переносить правильно. (bodza – bo-dza)

Знає як переносити слова з подовженими приголосними. (dinnye – diny-nye, eddzetek-edz-dzetek, stb.)

Розділові знаки наприкінці речення пише правильно, за метою висловлювання речення.

Правильно інтонує звертання.

Вміє списувати текст 60-80 слів з дотриманням правопису та каліграфії.

Вміє перевірити себе.

Під час диктовки звертає увагу на правопис слів,вивчені 1-3 класі.

 

 

Знає що наприкінці слова -ó,- ő завжди довгий, і -ő,- ű наприкінці прикметників завжди довгий,але  в іменниках є винятки.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Знає і розрізняє звук j  і  ly .

Знає їх правильне вживання на письмі.

Знає з ly 30-40  слів.

 

НЕ завжди пишеться окремо.

 

 

IV.             Писемність.Культура письма.
Технічні знання.

Графічні знання.

Письмо у зошит із широкою лінію.

Дотримувать відстані між рядками.

 

Малі та великі букви,розділові знаки.

Поєднання букв у склади.

Темп письма.Розвивати темп письма.

Розвивати навичок каліграфічного письма.

 

Письмо на дошці.

 

 

 

Самостійно виконує письмові  завдання.

Дотримується до гігієнічний і технічних вимог при письмі.

 

 

Дотримується пропорційності елементів при написанні букв різної сруктури,конфігурації.Розділові та інтонаційні  знаки відповідні при написанні (.,?!), за формою та розміром.

 

Працює правильно і чисто.

Крейду держить трьома пальцями.

При письмі звертає увагу на правильність,

зовнішній вигляд.

 

 

 Читання 4 клас

2 години на тиждень

70 годин / рік

Зміст Вимоги
Тематика для читання в 4 класі визначена аналогічно до програми минулого класу,дотримано логічної послідовності.

Отже ,перехід до п’ятого класу забезпечить що зміст цих творів засновані на такі особливості.

Читання і розуміння.

Навички читання.

мета:розвивати уміння плавно ,виразно  читати,розуміти та аналізувати прочитане.

Народна поезія: загадки, скоромовки, лічилки, народні пісні, народні гри, народні легенди, міфи і легенди про народження на Землі.

Народні казки: угорські народні казки та казки інших    народів.

Казки: Мора Ференц Елек Бенедек, Ласло Arany та інші.

Поезія: Петефі Шандор, Аттіла Йожеф, Шандор Weöres, Мора Ференц, Сабо Лоуренс, Арпад Той, Kányádi Олександр та інші.

Казки про тварин:

Гумористичні оповідання, анекдоти.

Біографії: Петефі Шандор, Аттіла Йожеф, Мора Ференц, Gárdonyi Геза.
Розповіді для рольових ігор.

Історичні оповідання про видатні історичні події,народні свята.

Móra Ferenc, Sebestyén Gyula, Dékány András stb.

Проза, романи ,розповіді,молодіжні романи.

Móra Ferenc, Gárdonyi Géza, Gyurkovics Tibor, Fekete István, Áprily Lajos, Kányádi Sándor, Móricz Zsigmond, Varga Ottó, Hegedüs Géza, Herman Ottó та інші.

Наукова література:

Fekete István, Móra Ferenc, Rákos Sándor, s mások

Енціклопедії, словники, їх використання при творчих завдань.

Світова література: Аізопос, брати Грім, Андерсен, Лев Толстой та інші.

Дитячі журнали ,газети.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Вміє користуватися з словником та енціклопедією.

 

 

 

Формування та розвиток навичок якісного читання
Читання текстів різних жанрів дла розвитку техніки читання та розуміння.

Півтора-два сторінковий текст для читання мовчки,перевірочні завдання до тексту.

Читання мовчки та вголос.

Читання тексту емоційно забарвлено.

 

Елементарні поняття з теорії літератури
З’ясовувати  місце подій,вчинки та поведінку героїв,їх характери.

Тема та головна думка твору.

Головні герої твору.

Головний герой та дійові особи твору,зв’язок між ними.Уміти характеризувати тип головних героїв(позитивний,негативний)

Автор твору.Звязок між:автор і тема,автор і    жанр.Біографія    авторів,які належать до дитячої літератури.

Художні засоби твору.

Уміння визначити жанр твору,художні засоби виразності,образного описування предмета,явища,події,тощо,емоційно-експресивну тональність тексту.

Жанр твору.

У 2-3 класі удосконалюються набуті вміння розрізняти жанри твору.Особливості окремих жанрів.

 

Робота над структурою тексту,аналіз його змісту
Уміння розрізняти фольклорні та авторські твори.Формування умінь і навичок визначати,що казка фольклорні або авторські твори.Особливості місця подій казки,та мовні особливості.Чітко розрізняти казки про тварин,фантастичні казки, авторські казки ,їх особливості.

Поезія

Історичні поезії

Гуморески для дітей

Жартливі ситуації.

 

 

 

 

 

 

 

Знає ,що ці твори про людей,які жили у давнину.

 

 

 

 

 

 

 

Робота над структурою тексту,аналіз його змісту.
У 4 класі удосконалюються набуті та доповнюються  новими,складнішими основні вміння аналізувати структуру тексту та смислового наповнення прочитаного твору.

Робота з аналізу структури тексту художнього твору ,його змісту,з метою глибшого розуміння його структури,з метою активізації навчальної діяльності учнів.

Смисловий та сруктурний аналіз тексту,твору спрямовується на уточнення послідовності розвитку подій(зачин,основна частина,кінцівка),на усвідомлення зв’язків між реченнями,ролі абзаців та зв’язків між ними.Спрямована на розуміння відображеної    теми та основної    думки твору.

За прочитаними творами учням пропонується проводити інсценування,поставити запитання до твору,складати план та діалог до прочитаного.

у 4 класі доповнюються вміння аналізувати твори,і переказати прочитане.

Це сприятиме свідомому ,міцному запам’ятовуванню змісту прочитаного твоу.

Засоби художньої виразності
У 4 класі продовжуються всі процеси роботи які ми почали у 3 класі,тобто читання, розуміння та аналіз тексту.Відповідно до цього вивчення нового матеріалу грунтується на вже набутих знаннях. Тут ведуться практичні заняття,який просуває дітей розуміти,зрозуміти художні засоби вираження,знайти їх в тексті.

Однак слід зазначити що аналіз тексту спрямована не лише на словникову роботу.

Формування умінь і навичок аналізувати  персонажів.уУміння оцінити вчинки персонажів,висловити власну оцінку дій головних героїв,їхнє ставлення     до природу,людей та до Батьківщини.

Розвиток творчої діяльності учнів
Читання та аналіз літературних,наукових  та публіційних текстів,його структура,складання плану,Виділення головної     думки,розв’язання завдань до тексту, переказ рочитаного,а потім вираження свого думку про текст  – це все розвиток самовираження учня,та розвиток образного мислення.

У 4 класі ,як раніше , рекомендується ,що учні за прочитаним текстом у письмовій формі передавали свої враження,почуття.

Доцільно практикувати малювання,складання пісень,загадок про  героїв      чи дійових осіб окремих творів та розігрування різноманітних ситуацій з    цими героями.

Відвідування бібліотеки, літературна діяльність у бібліотеці.

Користування з словниками ,енціклопедіями,які допоможуть у навчанні, на уроках та позаурочний час.

Звіти за індивідуальними прочитаними..

Знати розрізняти літературні,наукові та публіцистичні тексти.

Уміти самостійно складати план після прочитання твору.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Вміти користуватися різними посібниками.

 

 

 

 

Основні навчальні результати на кінець року

Учні повинні знати:

  • Призвища та імена відомих угорських авторів,та призвища та імена авторів ,які вивчали протягом навчального року;
  • назви та зміст 6-7 народних казок,та назву і автор літературних творів.
  • напам’ять 8-10 віршів;
  • 8-10 прислів’я,їх пояснення;
  • напам’ять 2-3 улюблені уривки з вивчених творів.

  

Учні повинні вміти:

  • назвати найвідомі теми з дитячої літератури;
  • правильно,плавно,свідомо, виразно читати вголос 80-100 слів; мовчки 100-120 слів;
  • сприймаи та розуміти прочитаний чи прослуханий;
  • самостійно розрізняти жанр твору,
  • розрізняти народні казки,казки про тварин,фантастичні казки і літературні казки;
  • розрізняти фольклорні та авторські твори;
  • вміти розрізняти різні літературні жанри;
  • самостійно називати тему та головну думку твору;
  • самостійно переказати зміст прочитаного;
  • tudniuk kell véleményt mondani a mű cselekményéről, a szereplők tetteiről, ezt megindokolni,
  • вміти давати запитання до змісту прочитаного;
  • уміти вказати у наукових текстах основну та вторинну інформацію.

 

 

 

B E V E Z E T É S

Nyelv – azon csodák egyike, melynek segítségével az emberek kommunikálnak, gondolataikat és érzéseiket adják át egymásnak. A nyelv tükrözi a lelket, a nemzet történetét. Megérteni az elolvasott történetek szavait, és így – a tárgyak és jelenségek tartalmát, csak az tudja, aki ismeri a nyelvet.

Az általános iskolai anyanyelvi tanulmányokat teljesen átjárja és egyesíti az összes nyelvi tevékenységet, mely az anyanyelvi fejlődést segíti elő.

A beszéd egyik fontos eszköze a kommunikáció, eszmecsere és az érzések átadása, elfogadása az emberek között.

A beszéd fejlesztése fő feladatunk az alsó tagozatban, fontos, hogy a legfiatalabb kisdiákokkal meglátassuk és megértessük a gyönyörű természet szépségeit és meg tudják osztani egymással tapasztalataikat és érzéseiket szóban és írásban. Ez a tevékenység, amely magában foglalja a nyelv használatát, a kommunikáció fogalmát, s a tudással hatást gyakorolhatunk egymásra.

Amikor a gyermek elkezdi a tanulást az iskolában, akkor sikeresen létrehozza azt a képességet, hogy tud hallgatni és megérti a hallottakat, majd beszélni tanítjuk, hogy kezdjenek párbeszédbe társaikkal. És mint ahogy a beszédet tanítani kell, úgy az összefüggő beszédet, egy történet elmondását is minden bizonnyal meg kell tanítani nekik. Ez egy nehéz és kemény munka, mind a tanítók és gyerekek számára egyaránt.

A tanulók személyiségfejlesztését az iskola pedagógiai programja szolgálja, melynek kulcsfogalmai: beszéd, munka, játék, ünnep. Ezek a fogalmak nagyon fontosak, ezért jelen kell lenniük minden iskolai tantárgyban, át kell hatniuk az iskolai munkát. A beszéd, a kommunikáció az emberi társadalom létrehozója és fenntartója. Ha az iskolai életben nézzük a fontosságát, mindenekelőtt azt mondhatjuk, hogy a jó színvonalú beszéd – beszédprodukció és beszédpercepció – az olvasás-írás tanításának, sőt az egész iskolai munkának az alapja. Mint ahogy a beszéd, a munka is kizárólag az ember sajátossága: célratörő, tudatos, kitartó tevékenység. Csak az ember rendelkezik a célkitűző tudattal, csak az ember tudja megtervezni a tevékenységét, s ez a tevékenység tartja fenn a társadalmat. Egész életünkben dolgoznunk kell, s erre a munkára készít fel az iskola. A játék, ez a minden élőlényre jellemző, örömteli mozgás ellensúlyozza a munka komolyságát. Az ünnep pedig egy olyan kommunikáció, melyben mindenki részt vesz, akár családi, akár közösségi ünnepekről van szó.

Beszélni, dolgozni, játszani, ünnepelni annyi, mint embernek lenni. Az iskola pedig embert nevel, ezért hatja át tevékenységét a beszéd, a munka, a játék, az ünnep.

Az első osztály magyar nyelvi és irodalmi programja a beszéd fejlesztésével kezdődik, s mindvégig szem előtt tartja a kommunikációs képességek kibontakoztatását. Áthatja a játékosság, játékos jellegét fokozza a mesevilág jelenléte. Ugyanakkor minden egyes nap feladatot – munkát – is ad a gyereknek, egyelőre még keveset, könnyen teljesíthetőt.

Az iskolai tevékenység tulajdonképpen kétpólusú: egyrészt a gyerekre ügyel, a gyerek személyiségére, arra, hogy kifejezhesse önmagát; másrészt pedig ügyel az elsajátítandó tananyagra, arra a kulturális örökségre, melynek ismerete szükséges a társadalomba való beilleszkedéshez. Az iskolai tevékenységnek kiegyensúlyozottnak kell lennie. Arra törekszünk, hogy programunk gyermekközpontú és személyiségfejlesztő legyen egyrészt, másrészt pedig közvetítsen egy szükséges ismeretanyagot és egy kultúrát.

 

A  magyar nyelvi és irodalmi program rövid ismertetése

A program jellemzői

A magyar nyelvi és irodalmi program

  • holisztikus szemléletű: biztosítja a tanulók személyiség- és képességfejlesztését;
  • tartalmazza az 1–4. osztály teljes anyagát, de meg is haladja a differenciálás, valamint az egyénre szabott fejlesztés érdekében;
  • saját tanterv segíti a pedagógus munkáját;
  • integrált szemléletű; egységbe ötvözi a tananyagot, tartalmazza az összes fejlesztendő területet;
  • az anyanyelven és az irodalmon kívül az Ember és társadalom témakörök kapcsolódó részei is megtalálhatók bennük;

A programot nemcsak a kiegyensúlyozottság és szervezettség jellemzi, hanem sok szellemes és újszerű megoldás is. Fontosnak tartjuk azt a tényt, hogy már az elsős program írásakor tekintettel voltunk a felsőbb évfolyamok anyagára. Ezzel csak azt kívánjuk érzékeltetni, hogy megtervezzük az egész program szerkezetét, s látjuk benne a részek helyét és az összefüggéseket.

A program tartalma

A szépirodalmi anyagot mesék, mondák, történetek, népszerű versek alkotják. Arra törekszünk, hogy a gyerekek megismerjék legnagyobb íróink és költőink nevét, valamint néhány művüket. A program összekapcsolja a helyesírás és a nyelvtan tanítását. A nyelvtan anyagát gyakorlatiasan állapítja meg és építi fel: anyagkiválasztása és struktúrája a helyesírás tanítását szolgálja.

A helyesírás megalapozása az olvasástanítási módszertől függ: a hangoztató-elemző-összetevő módszer és a szótagolás nemcsak a jó olvasástechnikát biztosítja, hanem a helyesírási készséget is megalapozza. A szótagolásnak kiemelkedő jelentősége van: a másképp ejtjük/másképp írjuk eseteket szótagolással tanítjuk (mond-ja, lát­ja, met-szi stb.) mindaddig, amíg nincsenek meg a gyerek nyelvtani ismeretei magyarázatukhoz (a tő és a toldalék felismerése, vö. a szóelemzés elve). Kiemelkedő szerepük van még az analógiás soroknak: ekkor a hasonlóság alapján, mintakövetéssel tanítunk meg olyan jelenségeket, melyek nyelvtani magyarázatát csak később adhatjuk meg (ilyen pl. a múlt idő jelének az írása). Fontos, hogy a pedagógus lássa a nyelvtani-helyesírási anyag felépítését, ezért röviden megadjuk:

  1. oszt. A nyelvtan és a helyesírás tanítása az olvasás- és írástanításhoz kapcsolódik. A gyerekek felismerik a magán- és a mássalhangzókat, időtartamukat, a mondatokat, a szavakat, a szótagokat. Tisztában vannak a mondatkezdés és -zárás, néhány tulajdonnév helyesírásával, valamint a szavak különírásával a mondatban.
  2. oszt. A hangok, a hangok időtartama, a kapcsolódó helyesírási tudnivalók (a magánhangzók és a mássalhangzók a szó belsejében és a szó végén); a betűk, az ábécé és a betűrend; a j hang kétfelé jelölése, a legfontosabb ly-os szavak írása; az elválasztás alapszabályai; a mondat szavakra bontása; a szavak és jelentésük; a szóelemek: a tő és a toldalék; a szóelemek a nyelvhasználatban; helyesírásuk, a mondatfajták közül a kijelentő és a kérdő mondat.
  3. oszt. A szófajok közül: az ige, az igekötő, a főnév, a melléknév. Alaktanból elsősorban a múlt idő jele és helyesírása; a fokjel és helyesírása. A mondatfajták a beszélő szándéka szerint, a felkiáltó, feltételes, óhajtó és felszólító mondat és írásjelük.
  4. oszt. Az eddig tanult szófajok ismétlése, a kapcsolódó nyelvhasználati szabályokkal. Alaktanból az igemódokkal kapcsolatos helyesírási problémák, valamint a tanult szóelemek ismétlése és gyakorlása. A névelő, névutó, a számnév és a névmás szófajának ismerete. A tulajdonnév formái: személy- és állatnevek, földrajzi név, márka-, intézménynév és a cím. Ragos főnevek. A mondatfajták és az igeidők összefüggése.

 

A  FEJLESZTENDŐ KÉPESSÉGEK

Kommunikáció

A tanterv a kommunikáció körébe sok területet utal, ezek több nagy csoportot alkotnak:

  1. a) általános kommunikációs ismeretek, beszédviselkedés: közlési formák (kérdés-felelet, megértés-közlés stb.), páros és csoportos beszélgetés;
  2. b) szóbeli kommunikáció, azaz beszédműve-lés (beszédtechnika vagy kiejtés, felolvasás, memoriter, vagyis vers- és prózamondás; szóbeli szövegalkotás, azaz a beszéd és a beszédértés fejlesztése;
  3. c) írásbeli kommunikáció: írástechnika (normakövető írás), írásbeli szövegalkotás (fogalmazás).

Tulajdonképpen csak a nyelvtan, valamint az irodalom- és a műismeret nem tartozik ide.

A páros és a csoportos beszélgetés fejlesztésére számos feladattípus szolgál, csak néhányat sorolunk fel közülük:

– bemutatkozás;

– személyek bemutatása megadott szavak segítségével;

– a köszönés szabályai;

– a megszólítás szabályai;

– a kérés szabályai (pl. hogyan kell elkérni egy ceruzát);

– a tanácsadás (pl. hogyan kell gondozni a kedvenc állatot);

– a párbeszédek eljátszása, az olvasmányok dramatizálása;

– a játékok eljátszása (játszd el társaiddal);

– cselekvések csoportos eljátszása (Játsszátok el, hogyan érkeztek vissza a gyerekek ebéd után!);

– bábozás;

– versmondó verseny rendezése;

– nyelvtörőmondó verseny rendezése; stb.

 

Beszédtechnika (kiejtés), illetőleg a helyesejtés fejlesztése

Miért kell a helyesejtést fejlesztenünk? A kisgyerek kiejtése nem tökéletes, nem is lehet az, elsősorban életkora miatt. Ezen kívül negatív hatások is érik: nem beszélnek helyesen a környezetében, sajnos, a televízió sem közvetíti mindig a követendő mintát. A tanítónak nehéz ellensúlyoznia a sok negatív hatást. Elsősorban magának kell törekednie a mintaszerű beszédre, ezzel nevel a leginkább: saját példájával. Továbbá nagy kitartással kell végeznie a helyesejtés fejlesztését, hasonlóan a nyelvműveléshez: a jó fejlesztésével, megerősítésével, valamint a hibák nyesegetésével. Ez olyan feladat, melyhez nem lehet tankönyvet és tanmenetet írni: állandóan végezni kell.

Mindenekelőtt jegyezzük meg: a nyelvjárási ejtés nem hiba! Ellenkezőleg: megőrzendő régiség, ápolandó kincs! Nem szabad szégyellnünk a tájnyelvi ejtést, inkább büszkének kell lennünk rá. A nyelvjárásban beszélő emberek tulajdonképpen kétnyelvűek: elsajátítják a köznyelvi kiejtést, vagy inkább egy ahhoz közel álló változatot, a regionális köznyelvet, s azt használják az iskolában és a munkahelyen; otthon a családban és a rokonságban pedig a nyelvjárást beszélik. A tanító is így beszél, ha a környékről származik. Ha nem, akkor legyen a gyerekekkel türelmes: nem fognak egyik napról a másikra leszokni a tájnyelvi ejtésről, az artikulációs bázist nem lehet az egyik napról a másikra átállítani. Azt is magyarázza meg a tanító a gyerekeknek, hogy szüleik, nagyszüleik beszéde is szép, csak más. Arra viszont ügyeljen, hogy ha a helyesírásban a kiejtés elvét tanítja, akkor igyekezzen a köznyelvi kiejtést követni.

A helyesejtés fejlesztésének két területe van:

  1. az egyik a helyes hangképzés kialakítása: nyugodt, laza légzés; lágy hangindítás; pontos artikuláció;
  2. a másik a szövegfonetikai eszközök (a szupraszegmentális tényezők) illő és hatásos használatának a megtanítása.

A helyesejtés fejlesztése kétféleképpen történhet:

  1. drilleken, vagyis a helyesejtést szolgáló mechanikus gyakorlatokon;
  2. szövegeken: az élő beszéden és az olvasmányokon.

Programunk ügyel a helyesejtés minden területének a fejlesztésére, s kihasználja az összes módszertani lehetőséget.

A légzés tanításakor arra ügyeljünk, hogy ne legyenek a gyerekek görcsben, ne feszítsék meg nyakizmaikat, s ne kiabáljanak. Éppen ezért ne adjunk nekik megoldhatatlan feladatokat.

A lágy hangindítás igen fontos. Ez is kapcsolatban van a laza, kényelmes testtartással és a laza, könnyed beszéddel. A kiabáló beszédet feltétlenül építsék le a tanítók; nagyon veszélyes, különösen a visszhangos, modern épületekben tartós rekedtséget, ún. diszfóniát okozhat.

A pontos artikuláció kialakítása programunk beszédközpontúsága következtében már első osztályban megtörtént, természetesen a finomítással állandóan és következetesen kell foglalkoznunk. A pontos artikuláció kritériuma a megfelelő szájnyitás: ha az á hang képzésekor megfelelően nyitva van a száj, akkor jó a többi hang képzése is. Kérjük, hogy mindig ügyeljen a tanító a helyes időtartamra, ezt nem győzzük eléggé hangsúlyozni: a rosszul olvasó-beszélő gyerek nem ejt hosszú hangokat, és nem is hallja őket. Éppen ezért a nyelvtani anyagban nagyon sokat foglalkozunk a hangok időtartamával. Másik probléma a zöngés és a zöngétlen hangok rossz képzése, sok gyerek – több, mint hinnénk – képtelen megkülönböztetni őket. A mássalhangzók képzésekor a túlságosan előre csúszott hangokat – kissé pösze susogók és sziszegők – hátul képzett magánhangzók társaságában javíthatjuk: sás, szász, sas, szabad stb.

A hangsúly. Első osztályban kb. egy fél évig szótagolva olvasnak a gyerekek, ekkor még nem érvényesül a szóhangsúly. Bár azt javasoltuk, hogy a szótagolva kiolvasott szót olvastassuk ki egybeejtve is, helyes, szó eleji hangsúllyal. Tehát az első év végére kialakítjuk a helyes szóolvasást. A második osztályban fokozott figyelmet szentelünk a szavak helyesen hangsúlyozott olvasására és mondására. Természetesen a beszédben is ügyeljünk a jó szóhangsúlyra, s figyelmeztessük tanítványainkat hangsúlyozási hibáikra.

A második osztály igazi beszédművelési feladata a szólamhangsúly kialakítása. Tulajdonképpen szólamokban beszélünk, s az olvasást közelítjük az élő beszéd tagolásához. A hangsúlytól hangsúlyig terjedő beszédegységet nevezzük szólamnak; ez lehet egyetlen szó, lehet egy szószerkezet (szintagma), de lehet egy egész mondat is (ezért indokolt a szólam szakszó használata, mert nem azonos egyik felsorolt egységgel sem). A szólamhatárok bejelölése a szöveg értelmezésétől függ, s ehhez igazodik a szünettartás is. A különösképpen kiemelkedő szólamhangsúlyt mondathangsúlynak nevezzük. A nyomatékos mondatban szerepel, a nyomatéktalan mondatban nem.

A punktúra vagy határjegy a szóhatár helyes használatát jelenti, például nem szabad ezt ejteni: az acskó, piro salma és hasonlók. Ez meglévő probléma, javítsuk következetesen.

A szünet szerepe sokkal fontosabb, mint hinnénk. Az értelmes beszéd és olvasás összefügg a szünettartással, tehát a szólamolvasással, s ehhez alkalmazkodik a légvétel. A szöveg megformálásakor – ez inkább a 3. osztály feladata lesz – a nagyobb szerkezeti egységeket jobban el kell különíteni egymástól, s ilyenkor hosszabb szünetet kell tartani. Ezenkívül figyelemfelhívó, ún. hatásszünetet is szoktunk alkalmazni, pl. a cím után, a tanulság kiemelésekor stb.

A hanglejtés a mondatok megformálásához kapcsolódik, s kapcsolatban van a hangfekvéssel (ennek a magasságát változtatjuk) és a hangmenettel (ez általában ereszkedő). Ne kunkorítsunk, ne kapjuk fel a mondatok végét, s ügyeljünk a gyerekek hanglejtésére is. A kérdő mondat szokott gondot okozni. Ha van benne kérdőszó (kérdő névmás vagy kérdő határozószó), akkor ereszkedő a hanglejtése. Ez a kiegészítendő kérdés. Az eldöntendő kérdésben vagy van kérdőszó (vajon, -e), vagy nincs. Ha van benne kérdőszó, akkor szintén ereszkedő a hanglejtése. Csak a kérdőszó nélküli eldöntendő kérdés hanglejtése emelkedő-eső.

A hangszín lehet kemény vagy lágy stb., az érzelmek kifejezését segíti. A hangerő is fontos kifejezőeszköz. Azt tanácsoljuk, hogy közepes hangerővel beszéljünk és beszéltessünk. Ne tűrjük se a túlzott halkszavúságot (sokszor beszédhibát leplez vele a gyerek), se az ordítást. Arra is ügyeljünk, hogy beszédünknek jó, közepes tempója legyen. Ne siessünk, ne beszéljünk gyorsan, mert a kisgyerek nem tud követni bennünket, nincs ideje az információ feldolgozására. Mindig figyeljük a szemüket, az mindig elárulja, hogy megértették-e a mondottakat. A kisgyerek beszéde se legyen hadaró, gyors. A tempó-, hangerő- és hangszínváltásokra inkább 3. osztályban szoktassuk rá őket, ez azonban nem jelenti azt, hogy 2.-ban ne foglalkozzunk a beszéd és a felolvasás, ill. szövegmondás érzelmi megformálásával.

 

A szóbeli szövegalkotás fejlesztése

  1. A szókincs fejlesztése változatos módon és rendszeresen történik.

A szómagyarázatok legegyszerűbb és gyerekhez legközelebb álló módja a szemléltetés. Ez kétféleképpen történhet: a valóságos tárggyal, ábrával vagy modellel, valamint mozgásos bemutatással. A nehezen megmagyarázható és jól szemléltethető dolgokat ábrákkal szemléltetjük (boglyakemence, taliga, sajtár stb.). A mozgásos bemutatásra jó példa a következő gyakorlat: Mutasd meg, mit csináltak a madarak? gubbaszkodtak lihegett-pihegett (Madarak iskolája). Egyszerű módja a szómagyarázatnak a mondatba helyezés. Gyakran a szinonimát adjuk meg, pl. hál – alszik, gavallérosan – bőkezűen. A régies alakok mellé megadjuk a mai változatot, pl. villanyos–villamos.

A többjelentésű szavak esetében egyelőre elegendő azt a jelentést megadni, amelyben a szó a szövegben szerepel, pl. brúgozott itt: mély búgó hangon dorombolt (Micó).

Mondatalkotási gyakorlatok. A legegyszerűbb mondatalkotási feladat a kérdésekre való válaszadás, minden olvasmányhoz adunk a megértést segítő kérdéssort. Örökös vitatéma az, hogy egy-egy szóval, spontán módon adják-e meg a választ a gyerekek, vagy alkossanak ún. kerek mondatokat. Az a válaszunk, hogy ne sarkítsunk, alkalmazzuk mindkét megoldást. Például a következő kérdésekre elfogadhatók az egyszavas válaszok: Mihez hasonlít a szék? A válasz a következő lehet: valamilyen állathoz, mackóhoz. A miért? – az indoklás – kifejtése már teljes mondatot kíván. Akkor azonban, ha egész mondatot kérünk, valóban legyen az a mondat jól szerkesztett, kerek mondat, tehát javítsuk, ismételtessük meg a gyerekkel, majd egy gyengébb gyerekkel. Ez a tevékenység a fogalmazástanítás alapja, két okból. Egyrészt a mondatot szerkesztetjük, másrészt a memóriát fejlesztjük: észben kell tartani a kigondolt mondatot!

 

Az írásbeli szövegalkotás előkészítése

A fogalmazás tanítása 3. osztályban válik önálló részterületté, 2. osztályban előkészítése, alapozása folyik. Arról azonban nem szabad megfeledkeznünk, hogy az alapozó tevékenység később, 3–4. osztályban is folytatódik, hiszen az írástechnika fejlesztése, a helyesírás tanítása is ide tartozik. A módszertan az előkészítésnek két fajtáját tárgyalja: közvetett és közvetlen előkészítés.

A közvetett előkészítéshez olyan tevékenységek tartoznak, melyek nemcsak a fogalmazáshoz kapcsolódnak, hanem a többi tárgyhoz is. Ide tartozik egyrészt a gyerekek ismeretanyagának, tárgyi tudásának a gyarapítása, másrészt pedig a készségfejlesztés, úgymint

  1. a) az írás,
  2. b) a nyelvi-nyelvhasználati készségek,
  3. c) az együttműködési készségek,
  4. d) a verbális gondolkodás készségei.

A gyerekek ismeretanyagának fejlesztését elsősorban az olvasmányok biztosítják. Tematikájuk kötődik a gyerek környezetéhez, így számos lehetőség nyílik ismeretek elsajátítására. A készségfejlesztést sokoldalúan biztosítja a program.

  1. osztályban állandóan gyakoroljuk a szavak pontos leírását, az időtartamot, az ly és a j írását, valamint a másképp ejtjük-másképp írjuk eseteket, egyelőre szótagoltatással. A jelentéstan nagyon nehéz a másodikos kisgyereknek, sokkal jobban megérti a jelentés kérdéseit szituációban, az olvasmányokhoz kapcsolva. Végtelenül fontos, hogy a gyerekek tapasztalatokat szerezzenek a kommunikációs szerepek váltogatásában, a kommunikációs partner iránti figyelmesség kifejezésében.

A szövegismeretre nevelés a fogalmazástanítás szempontjából a műfaji, szövegszerkezeti, nyelvi-stilisztikai szempontokkal irányított olvasmányfeldolgozást jelenti. Ennek eredményeként mintákat, szövegmodelleket ismernek meg a gyerekek, melyeket utánozhatnak, követhetnek. Melyek tehát azok a szövegszervező tényezők, melyeket már második osztályban tanítunk?

A téma. Mindig vizsgáljuk a cím jelentését. A cím megadja a témát, mert a legtöbb cím témamegjelölő; de megjelölheti a cím a szereplőket is. A címből a szöveg műfajára is lehet következtetni. Vázlatkészítéskor is tulajdonképpen címeket adunk az egyes szerkezeti részeknek.

A cselekmény mozzanatainak megállapítása, valamint sorrendjük meghatározása. Második osztályban többnyire elbeszéléssel találkoznak a gyerekek, s ezeknek lényege az időrendi szerveződés. Ezzel kapcsolatban meg kell figyeltetnünk az idő múlására vonatkozó szavakat. Szervező elv lehet még a cselekmény helyszíne, a térbeli elrendezés.

Fogalmazási ujjgyakorlatok a következők lehetnek:

  • képolvasás,
  • mondatok alkotása,
  • összefűzése,
  • hiányos mondatok kiegészítése,
  • válaszadás kérdésekre,
  • történetalkotás képsor segítségével,
  • egy megkezdett történet folytatása,
  • az elolvasott és feldolgozott szöveg tartalmának elmondása,
  • később párbeszéd alkotása, párbeszéd leírása,
  • összekevert mondatok helyes sorrendbe állítása,
  • vázlatkészítés (eleinte közösen, később hiányos vázlat kiegészítésével, majd a vázlat önálló megírásával),
  • szinonimák behelyezése mondatokba (sokkal fontosabb, mint a szinonimák gyűjtése),
  • kulcsszavak alapján egy történet megírása, illetőleg elmondása stb.

A fogalmazástanítást kitűnően elősegítő ujjgyakorlat – az emlékezetből írás. Azt kell világosan látnunk, hogy a fogalmazás írása az emlékezet munkája is: megosztott figyelemmel kell dolgozni, nagyon sok mindent kell észben tartanunk. Sok fogalmazás egyszerűen azért lesz kesze-kusza, mert írója képtelen gondolatait észben tartani. Ezért fontos tréning az emlékezetből írás gyakorlása. Ezért törekedtünk arra, hogy mind a nyelvtankönyvben, mind a feladatfüzetben legyenek emlékezetből írató feladatok.

 

Olvasástechnika

A pontos dekódolási technikát elsőben elsajátították a gyerekek. Ez azt jelenti, hogy:

  1. bármilyen szót el kell tudni olvasniuk,
  2. ha nehézségeik támadnának, akkor vissza tudnak menni egy alacsonyabb készségszintre, tehát szótagolnak, s ezzel segítenek önmaguknak.

Másodikban azonban még a készségek nem szilárdak. Ezért gyakorolni kell a szótagolást.

A másodikban már nincsenek szótagolva a szavak, de természetesen, lehet rajtuk a szótagolást gyakoroltatni. Az olvasástechnikai nehézségek szerint ajánljuk a gyakorlást. Ezek az alábbiak:

  • Az egyjegyű és az azonos írásjeggyel kezdődő kétjegyű betűk megkülönböztetése, pl. c – cs.
  • A zöngés és a zöngétlen mássalhangzó megkülönböztetése. Az olvasólap felső részén összevissza helyeztük el a szavakat, az alsó részén pedig párokban.
  • A gy-ty-ny megkülönböztetése.
  • A b-d-g és az r-l megkülönböztetése.
  • Azonos elejű és különböző végű szavak. Azért van szükség ezekre a gyakorlatokra, mert a gyerekek hajlamosak a szóvég találgatására. Tehát ily módon a pontos, fegyelmezett dekódolásra szoktatjuk őket.
  • Hosszú szavak az olvasmányokból kigyűjtve, sokszor más végződéssel. Ennek a gyakorlattípusnak kettős célja van: egyrészt a hosszú szavakhoz való szoktatás, másrészt a szóvégek megfigyelése.
  • Két azonos mássalhangzó összetett szó határán, pl. vaddisznó. Ezekben az összetett szavakban az előtag végén és az utótag elején azonos mássalhangzó van. Kiejtése kissé eltér a hosszú mássalhangzó kiejtetésétől, nem olvad annyira össze a két hang, de az elsőnek a képzése nem teljes: az utolsó mozzanat elmarad (ez az igazodások körébe tartozó jelenség). Jó ez a gyakorlat a szó szerkezetének a megfigyeltetésére is.
  • Egyjegyű mássalhangzó és azonos írásjeggyel kezdődő kétjegyű mássalhangzó találko­zása, pl. meggyőz. Ezekben a szavakban megtévesztő az íráskép: nem hosszú kétjegyű mássalhangzóról van szó, hanem két különböző mássalhangzóról. Az elválasztást is lehet itt gyakoroltatni.
  • Két azonos kétjegyű betű találkozása az összetett szó határán, pl. jegygyűrű Ez helyesírási probléma is.
  • Két különböző kétjegyű betű az összetett szó határán, pl. parancsszó. Ez a gyakorlat nagyon jó a figyelem fejlesztésére.
  • Megtévesztő mássalhangzó-kapcsolatok. pl. világoszöld. Ez a gyakorlat szintén a figyelem fejlesztésére alkalmas. Azonnal értelmezni kell az egész szóalakot ahhoz, hogy jól olvassák ki, tehát a szóképes olvasás kifejlesztését is jól szolgálja, de nem találgatással, hanem a gyorsaság fejlesztésével.
  • Magánhangzó-torlódások olvasása, pl. babaarcú. A két egymás mellett álló magánhangzó kiolvasása dekódolási probléma, mert a hangkapcsolódás eltér a megszokottól (emlékezzünk arra, hogy msh.-mgh.-msh.-mgh. struktúra a leggyako­ribb és a legkönnyebb), ezért gyakoroltatni kell. Ajánlatos ezeket a szavakat szótagol-tatni is a hiátusprobléma miatt (hajlamosak a gyerekek j-t ejteni és írni).
  • Metatézisek: hangátvetések és szótagátvetések, pl. kapu-kupa, róka-karó.

– Olvastathatunk válogató olvasással meghatározott hangokat tartalmazó szavakat, meghatározott betűvel kezdődő szavakat, olvastathatjuk minden második szót stb.

– Olvastathatunk szótagoltatva, majd egybeejtve.

– Később – esetleg harmadikban – olvastathatunk csak igéket, csak főneveket stb.

– Olvastathatunk némán, majd koppintásra hangosan.

– Olvastathatunk egy szót, majd mondatba foglaltatjuk.

– Írathatjuk a szavakat, különféle módszerekkel: tollbamondással, másoltatva, látó-halló tollbamondással, emlékezetből. Csak két-három szót írassunk ilyenkor.

– Játszathatunk memóriajátékot, pl. ki tudja valamelyik sor szavait elsorolni. Ugyanezt írás­sal is végeztethetjük.

Elsőben és másodikban a karban történő olvasás jó gyakorlási mód, mert a gyengébb olvasókat átlendítheti a nehézségeken, a különféle variációi pedig játékosak. Arra azonban vigyázzunk, hogy csak bizonyos szövegeken végeztessük. Alkalmas rá például a Zengő ABC, Labdajáték, Tarlón túzok lépeget, Emeletek, Az egyszeri szarka, Kerti vetemények, Déli felhők, Mit beszél a vízimalom a patakkal, Bolondos mondóka, Zivatar, Hónapsoroló, Farsangnapi kutyabál meg a sok elsőben tanult versike.

 

A szövegértő olvasás fejlesztése

A szövegértő olvasás fejlesztése bonyolult feladat, mégpedig azért, mert a szöveg maga bonyolult jelenség, másrészt pedig az olvasó bonyolult személyiség. S mindkét pólust figyelembe kell vennünk. Tulajdonképpen igaz Kosztolányinak az a híres mondása, hogy a szöveget mindig ketten alkotják: az író, aki írta, és az olvasó, aki olvassa. Fontosnak tartjuk azt, hogy a szövegfeldolgozás az első két évben elsősorban szóban folyjék, s csak másodsorban írásban, feladatmegoldással.

 

Szövegelemzés

A szövegfeldolgozás vagy szövegelemzés feladata a következő:

  1. a tanulók személyiségének a formálása,
  2. a nyelvismeret fejlesztése,
  3. az olvasóvá nevelés,
  4. az önálló tanulás képességének a kialakítása,
  5. a műelemzés előkészítése,
  6. a fogalmazási képesség megalapozása.

A szövegfeldolgozás integrált tevékenység. Egy szöveg elsősorban a kisgyerek személyiségét érinti meg, mégpedig azzal, hogy hasonló szituáció van benne leírva, amelyet a kisgyerek is megélt. Csak másodsorban hat egy szöveg az esztétikumával, s ahhoz, hogy egy szöveg az esztétikumával is hasson, sajátos ismeretek is szükségesek: irodalmi műveltség. Ilyennel a kisgyerek még nem rendelkezik, de érzelmein keresztül meg lehet fogni, érzékeltetni lehet vele a ritmust, a rímeket, a nyelvi játékokat, a szóképek hangulatát – mégpedig a tanító személyes varázsa segítségével, felolvasással, meséléssel, versmondással. Ezért kérjük – hacsak lehetséges – a bemutató olvasást! A jó és élvezetes bemutató olvasás sokat segít a szöveg megértésében, egyáltalán nem kell attól tartanunk, hogy érdektelenné teszi a gyereket, ellenkezőleg. Nem igaz, hogy a gyerek jobban megérti a szöveget, ha magára hagyjuk, és némán olvas. Hozzá kell szoktatni a gyereket a szöveg zenéjéhez, hogy ha később, már némán olvasva a szöveget, belső hallásával érzékelje a melodikát. Arra is gondolnunk kell, hogy nemcsak olvasókat, hanem színházba járókat is kell nevelnünk: vagyis olyan embereket, akik hallás után is képesek egy szöveg befogadására.

 

Verstani, stilisztikai, poétikai alapfogalmak

Verstani alapfogalmak. A verselési típusokat alsó tagozatban még nem tanítjuk. A rit­musképlettel a tanítónak kell tisztában lennie. Ugyanis versritmizálást sokszor végzünk. Tehát a gyerekek ösztönösen, a tanítót követve ritmizálnak.

 

Memoriter (vers- és prózamondás)

A memoriter – mint mindnyájan tudjuk – jó eszköz a memória fejlesztésére, a memória pedig alapvető tényező mind az olvasástanulásban, mind a fogalmazásban. Az olvasónak észben kell tartania az elolvasottakat, emlékeznie kell rájuk, különben nem beszélhetünk értő olvasásról. Hasonló a helyzet a fogalmazás írásakor: észben kell tartani a már leírtakat, különben nem lesz egységes, koherens írásmunkánk. Ezért – áttételesen – nagyon nagy a memoriterek jelentősége, általános fejlesztő hatása.

A memoriter hasznos a szókincsfejlesztésben, általában a kifejezőkészség fejlesztésében. Ez mindenki előtt nyilvánvaló tény. Azt azonban kevesen tudják, hogy a memoriter a lehető legjobb eszköz a helyesejtés tanításában. A kisgyerekek – s még inkább a felnőttek – leggyakoribb kiejtési hibája a zártszájúság, melynek következtében a hangok képzése is torzul, s monoton lesz a beszéddallam is. Figyeljük meg, hogy mennyivel nyíltabb, mennyivel tisztább az artikuláció versmondáskor, mint egyébként. Figyeljük meg, mennyivel jobb tanítványaink beszéde, ha szavalnak. Ezért szavaltassuk minél többet a gyerekeket! Fel lehet idézni az elsőben tanult verseket, s tanítsunk hozzá újakat!

 

Nyelvtan és helyesírás

A nyelv gondolatokat kifejező jelek bonyolult rendszere, a vele foglalkozó tudomány a nyelvtudomány. A nyelvtudomány egyik része a nyelvtan vagy grammatika. A nyelvtan a nyelv szerkezetének a leírása, szabályokba foglalása. Történeti és leíró nyelvtant különböztetünk meg. Az iskolai oktatásban elsősorban leíró nyelvtant tanítunk. Az iskolai tanítás célja egyrészről fejleszteni az egyes tanulók nyelvhasználatát, másrészről megtanítani a nyelvtant a tanulóknak. A tanulók nyelvfejlesztésével sok terület foglalkozik, az irodalomtanítás, a szóbeli és az írásbeli kommunikáció tanítása, sőt a nem anyanyelvi tárgyak is. A nyelvtan tanításának más a célja:

  1. megmagyarázza, tudatossá teszi az ösztönös nyelvhasználatot,
  2. megalapozza a helyesírás tanítását,
  3. megalapozza az idegen nyelvek tanítását,
  4. fejleszti a logikus gondolkodást, s ezáltal megalapozza a többi tantárgy tanítását.

A nyelvtan elméleti, alapozó tárgy, ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lehetne gyakorlati úton, játékosan tanítani; és nem jelenti azt, hogy ne lenne a gyakorlathoz, azaz a nyelvfejlesztéshez köze. Nagyon is sok köze van, de azt jól kell látni, hogy megvan a sajátossága, s ezt a sajátosságát nem szabad feladni, nem szabad kiforgatni eredeti mivoltából.

A tananyag tartalmát két elv szabályozza:

  1. a) a tudományosság elve,
  2. b) az oktatás rendszerességének és érthetőségének az elve.

A tudományosság elve azt jelenti, hogy a tananyagnak összhangban kell lenni a tudomány megállapításaival. Nem taníthatunk olyan dolgokat, melyek tudományos szempontból nem igazak. A probléma a következő. Nem törekedhetünk teljességre, ezért az anyagot egyszerűsítenünk kell, s minél alacsonyabb iskolafokon tanítunk, annál jobban. Sokszor nagyon nehéz úgy egyszerűsíteni, hogy megőrizzük a tudományos igazságot. Tehát ismernünk kell az alsó tagozatos anyagot tudományos szinten is, valamint ismernünk kell az egyszerűsítés mikéntjét és határait. Alsó tagozaton bevált egyszerűsítés például a magán- és a mássalhangzótörvények elhagyása. Megtehetjük, mert a helyesírás szóelemzési elvét taníthatjuk a mássalhangzótörvények nélkül is, eleinte szótagolással – ezt olvasástanítási módszerünk biztosítja –, később a 2. osztály 2. félévében – a szótő és a toldalék megkeresésével; a témakör hagyományos neve: másképp ejtjük-másképp írjuk. Helytelen egyszerűsítés a szófajoknak kérdőszók szerinti tanítása, ezért ezt kihagytuk a másodikos anyagból, s harmadikban – de akkor jól – fogunk a szófajokkal foglalkozni. A következőkről van szó. A szófajt jelentése és grammatikai viselkedése alapján határozzuk meg, pl. a főnév élőlények, élettelen tárgyak és gondolati dolgok neve; sajátos, bonyolult ragozási rendszere van; a mondatban pedig mindegyik mondatrész szerepét betöltheti. Nyilvánvaló, hogy alsó tagozaton a meghatározás grammatikai részét elhagyjuk, s csak a jelentéstani részt hagyjuk meg. A gyerek számára ismerős fogalmak az élőlény és az élettelen tárgy (környezetismeretből is hallott erről a megkülönböztetésről), a gondolati fogalmakat pedig az olvasmányokból megismeri (a mesék is tele vannak velük). A szófajok felismertetését is jelentéstani tartalmuk alapján végezzük. 1. Így van értelme a szójelentéssel való foglalkozásnak a szófajok tanítása előtt, 2. a kérdőszavas tanítást hagyjuk meg a mondattannak, ne sulykoljuk be a kérdőszavakat, mert később a gyerekek keverni fogják a szófajtant és a mondattant, 3. a kérdőszó más szempontot sugall, s azonos kérdőszó alá többféle szófaj is besorolható, pl. a milyen kérdés alá a melléknév is, a melléknévi igenév is, tehát kavarodást idézünk elő.

A tudomány rendszerét az iskolai tanításban nem kell követnünk, különösen az alsó tagozaton nem. Például a jelentéstanból mi csak a szójelentéssel foglalkozunk általában (minden szónak van jelentése), röviden foglalkozunk az ellentétes jelentésű és a rokon értelmű szavakkal, a homonimákat és a poliszémiát kihagytuk a másodikos anyagból. Ezenkívül a nyelvtanban csak érintjük a jelentéstant, igazán az olvasmánytárgyalásokhoz kapcsoljuk, ott a helye.

  1. b) Az oktatás rendszerességének és érthetőségének elve azt jelenti, hogy világosan építsük fel a tananyagot, és érthetően közvetítsük. Ha nem követi is a tananyag a tudomány rendszerét, akkor is van egy belső logikája. Ez másodikban a hangtan–alaktan sorrend.

A hangtannal kezdünk, mert az olvasni tanuló kisgyereknek a hangtanra van szüksége, nem mondattani eszmefuttatásokra. Az alaktan pedig az elemi helyesírás tanításához szükséges.

A mondatfajták közül a kijelentő és a kérdő mondattal foglalkozunk. Az analitikus-szintetikus olvasástanítási módszerrel elsőben már sok mondatbontást és mondatalkotást végeztek a gyerekek. A másodikos nyelvtantanításnak a szavak tanításával-leírásával kapcsolatos aprómunkát kell elvégeznie, s ezt nem lehet a későbbi évekre halasztani.

 

A tananyag feldolgozásának elvi kérdései.

Gondolkodási műveletek. Említettük, hogy a nyelvtan tanítása kitűnően alkalmas a gondolkodás fejlesztésére.

  1. a) Az analógia mintakövetést jelent, a hasonlóság megállapításán alapul.

A szabályt mindig példával együtt kell megtaníttatni. Ennek az az oka, hogy a gyerek számára a példaszó analogikus alapot jelent: találkozik egy jelenséggel, azonosítja a példával, pl. el kell választania az annyi szót. Megállapítja, hogy hasonló a mennyi példaszóhoz, annak az elválasztása: meny-nyi, tehát akkor: any-nyi. Leírva ez bonyolultan és hosszadalmasan hat, de ezek villámgyors műveletek. Csak az ily módon tanított gyerek fog később is értelmesen tanulni.

  1. Az absztrakció és az általánosítás a fogalomkialakítás lényege. Jól csoportosított példákat kell adnunk, élnünk kell a kiemelések lehetőségeivel (aláhúzások, bekeretezések, szí­nek), egyszóval a gyerek figyelmét irányítanunk kell. Pl. a magánhangzó és a mássalhangzó fogalmának a kialakítását megfigyeléssel segítjük (saját maguk megfigyelése és jó, szemléletes rajzok). Másodikban még nem kell sok fogalomkialakítást végeznünk, ezért ezzel inkább harmadikban foglalkozunk majd.
  2. A nem-faj viszonyok az alá- és a fölérendeltségi viszonyokat jelentik, a nem-faj-fajta hierarchikus viszonyt. A környezetismeret tanulásakor szinte észrevétlenül hozzászokik a gyerek, akkor, amikor megtanulja, hogy van gyümölcs és gyümölcsfajták, van jármű és járműfajták, kutya és kutyafajták. Miért ne fogná fel, hogy vannak hangok és fajtáik: a magán- és a mássalhangzók, s később miért ne értené meg, hogy a főnévnek is vannak fajtái, sőt maga a főnév is beleillik egy nagyobb csoportba, a névszók csoportjába, távolabbról pedig a szófajok körébe. A viszonyrendszerekbe fokozatosan vezetjük be a gyereket, másodikban az efféle ismeretekkel még csínján bánunk.
  3. A rész-egész viszonyok környezetünkben mindenütt megtalálhatók. Egy házat is ré­szekre bonthatunk, ezek a tető, a falak, az alap; egy növényt is részekre bonthatunk, ezek pl. a virága, szára, levele, gyökere. Hasonlóképpen részeire bonthatunk egy szóalakot is: tőre és toldalékra, vagy egy összetett szót előtagra és utótagra.
  4. A transzformáció vagy átalakítás nagyon fontos művelet. Vannak szigorú szabályai. Tulajdonképpen olyan szerkezeti átalakítás, melynek során nem változhat meg a jelentés, pl. mondogat – sokszor mond. Az iskolai oktatásban mindenféle átalakítást elfogadunk, például az igealakok különféle időben, módba való helyezését, a mondatfajták egymásba való átalakítását. A szóelemek cseréjét is ide vonhatjuk (még elemcserének is nevezhetjük). Pl. a televény szó származékszó volta azért merül fel, mert van állvány, kérvény A kérdés azután, hogy mi a tő (a telik ige, tel- töve). De ilyen gyakorlatok inkább a felsőbb osztályokba valók.

 

Írástechnika

Az írásmozgás automatizálása, a betűalakítás és -kapcsolás beidegzése, a készségfejlesztés a második osztály feladata. Az íráskészség tervszerű fejlesztése nélkül nem alakulhat ki a jól olvasható, esztétikus kézírás. Az írás eszközszintű használatát meg kell alapozni, elő kell készíteni egyrészt a kellő tempójú és biztonságos írás kialakításával, másrészt az írásmunka gazdaságos, rendezett és célszerű elhelyezésének megtanításával.

A hagyományos gyakorlási módokat javasoljuk: a másolást, tollbamondást, emlékezetből írást. A témát az éppen soron lévő olvasmány szolgáltathatja. Persze bármi másról is írhatnak a gyerekek, amit a tanító fontosnak, aktuálisnak tart.

Tervezhetünk félévi felmérést, ha a tanító szükségét érzi, írathat, de sokkal több tájékoztatást ad a gyerekek íráskészségének fejlődéséről a folyamatos javítás és javíttatás. Év végén azonban mindenképpen szükséges a készségfelmérés, melyhez a másolást, tollba-mondást és emlékezetből írást javasoljuk. Az értékeléskor azonban figyelembe kell venni a szabályos betűalakítást és -kapcsolást, az írásmunka esztétikus elhelyezését, rendezettségét és tisztaságát is. Fontosnak tartjuk, hogy az írás szívesen, örömmel végzett tevékenység legyen, s az írásórán a „szépírást” gyakorolják.

 

Az anyanyelvi nevelés céljai, feladatai

  • A tudatos nyelvhasználat képességének kialakítása
  • Az anyanyelvi tudás különbségeinek csökkentése
  • Nyelvhasználati képességek, készségek fejlesztése
  • Anyanyelvismeretek tanítása
  • Személyiségfejlesztés

 

Az anyanyelvi nevelés területei

  • Az olvasás megtanítása, fejlesztése
  • Az írás megtanítása, íráskészség fejlesztése
  • Az irodalom és az olvasó kapcsolatának alakítása, a szövegértés fejlesztése
  • Nyelvtani és helyesírási ismeretek nyújtása, tudatos nyelvhasználat alakítása
  • A tanulási képesség fejlesztése

 

Az anyanyelvi nevelés elvei

  • Integráció
  • Nyitottság
  • Folyamatosság
  • Élményszerűség
  • Analógiai és kreativitás
  • Beszédre való alapozás
  • Induktív módszer alkalmazása
  • Kiegyensúlyozottság
  • Sémaelmélet
  • Rész-egész viszony tudatosítása

 

Írástanítás

Részkészségek, melyeket fejleszteni kell:

  • Logikus gondolkodás
  • Memória, emlékezet fejlesztése
  • Figyelemtartás
  • Ritmusérzék
  • Jó tevékenységi tempó

 

Közvetlen részkészségek:

  • Jelfunkció ismerete
  • Írás irányának tudatosítása (balról-jobbra)
  • Relációs szókincs
  • Térérzékelés (tekeredik a kígyó)
  • Finommozgások fejlesztése (gyurma, papírtépés)
  • Kéztorna

 

Betűelem tanítása:

  • bemutatás: bögre, házikó, cica…stb. ábrán felismerni
  • alakelemzés: táblára a betűelem rajzolása, részletesen elemzi az ábrát (fontos kezdő- és végpont) vonalrendszerben elhelyezés, arány
  • vázolás: klasszikus: tanító a levegőben tükörkép (teljes kar, könyök, csukló, ujj) asztallapon ezután vázolás, nagy alakú lap, rá postairónnal kerül a betű, tanár körbejár, javít az írólapon, ezután már a mf-be lehet áttérni: nagyobb-közepes-kis vonalrendszerbe, végül a füzetbeírás
  • ellenőrzés: füzetbe íráshoz kapcs., cél: ne felejtsék el a betűket, legjobb: duplafüzet-rendszer: 2 füzetbe írnak, egyiket suli után hazaviszi a tanító, kijavítja, otthon a másikba ír a gyerek, így körbeforgásszerűen.

 

Betűtanítás lépései:

  • írott betű bevezetése a nyomtatottból (táblán írott-átvezetés nyomtatottba)
  • alakelemzés: kezdőpont, végpont, vonalrendszerben való elhelyezés, arányok, vonalvezetés
  • írott betű alakításának bemutatása (táblán)
  • vázolás: szemben a gyerekkel, tükörkép mutatása (kar, könyök, csukló, ujj)
  • gyakorlás: (mf.-füzet) nagy-közepes-kicsi= füzetbe végül

 

Íráskészség fejlesztése és módszerei:

  • másolás: előny: rögzítést, ezt szolgálja legjobban, hátrány: monoton, fárasztó, nagy figyelmet kíván, lehet: betűelem, betű, szó, nyomtatottat írottra, önellenőrzés, nagyobb terjedelmű szövegig lehet jutni (1 rövid vers, 3-4 mondatos szöveg)
  • tollbamondás: legijesztőbb a gyerekeknek, mert nem látják, tempó fontos meg a tiszta ejtés a tanár részéről, javítás fontos
  • emlékezetből való írás: memoriter fejből leírása (pl. mondókák), önállóan kell válaszolni 1 kérdésre, pl. 1 mf-i feladatra válaszolás

Amikor előszőr írnak hosszabbat, érdemes megbeszélni azt, amire oda kell figyelni (pl. írásjel).

 

OLVASÁS

Az olvasás fogalma

  • Az ember, olvasó tevékenysége – ismeretszerzés
  • Az olvasáskor az agyban lejátszódó folyamat
  • Dekódolás, a szöveg megértése
  • Kommunikációs folyamat
  • Az író és az olvasó közötti interakció

 

Az olvasás fajtáji

  • Célja szerint:
    • Ismeretszerző
    • Lelki és művészi élményt, szórakozást nyújtó
  • Megjelenési formája szerint:
  • Hangos—néma
  • Színvonala szerint:
  • Technikai—értelmes—kifejező

Az olvasástanulás feltételei

1) Belső feltételek

  1. A gondolkodás megfelelő fejlettsége
  2. Belső motiváció
  3. Nyelvtapasztalat
  4. A figyelem irányításának képessége
  5. Analízis-szintézis művelete, látás, hallás, beszédmozgás terén
  6. A beszéd megfelelő minősége
  7. Formaérzékelés, alaklátás, térbeli tájékozódás

2) Külső feltételek

  1. Megfelelő módszer
  2. Jó taneszközrendszer
  3. Nyugodt légkör
  4. Megfelelő idő
  5. Olvasómodell
  6. A pedagógus személyisége

 

Az olvasás a tantervben

1.osztály Az olvasás tanulásának előkészítése, az olvasás jelrendszerének megtanítása
2.osztály Az olvasási készség fejlesztése

Folyamatos olvasás

3.osztály Helyes tagolás és hangsúlyozás

Értelmező és folyamatos olvasás

4.osztály A kifejező olvasás előkészítése

A kritikai és kreatív olvasás

 

Az olvasástechnika fejlesztése

Elvek:

  • Rendszeresség
  • A néma és a hangos olvasás fejlesztése
  • Tudatosság
  • Megfelelő nyelvi anyagon
  • Csak megértett szövegen

 

A szövegértés szintjei

  • Szó szintű
  • Mondat szintű
  • Szövegrészek szintjén
  • Szövegegész szintjén

 

A szövegegész megértése

  • Műfaj
  • Téma
  • Szerkezet
  • Nyelvezet
  • Utalóelemek- része a nyelvezetnek (kötőszó, névmások)

 

A szövegfeldolgozás témakörei, tartalma a tantervben

1.osztály

irodalomolvasás, szövegértés

népköltészeti, műköltészeti alkotások: mesék, mondókák, rövid gyermekjátékok.

A mindennapi életből, a természeti környezetből vett témájú rövid szépirodalmi művek, versek és prózai alkotások, ismeretterjesztő művek. Az olvasottak tartalmának és címének összefüggése. A próza és a vers különbsége.

2.osztály

irodalomolvasás, szövegértés

népköltészeti, műköltészeti alkotások: a klasszikus és kortárs hazai és határon túli magyar irodalomból.

Nép- és műmesék, népdalok, találós kérdések, népi játékok. Mese és valóság különbsége. Történetek a mindennapi életből, a gyerekek környezetéből. A cím és tartalom viszonya. A zeneiség eszközei a versben-ritmus, rím, ismétlődések.

3.osztály

irodalomolvasás, szövegértés

Prózai művek és versek a magyar és külföldi nép- és műköltészetből. Mesék, mondák, legendák, történelmi elbeszélések, valamint a gyerekek mindennapi életéről szóló elbeszélések, regényrészletek, klasszikus és kortárs-szerzőktől. Versek feldolgozása, elemi poétikai és verstani ismeretek, népi játékok, dramatizált szövegek, ismeretterjesztő művek a mindennapi kommunikáció szövegei. (meghívó, recept, hirdetés)

  1. osztály

prózai és verses népköltészeti alkotások a magyar és hazai etnikumok népköltészetéből, népmesék, mondák, legendák, népdalok, népi játékok, népszokások. Irodalmi mesék. Tündérmese, állatmese, tréfás és láncmese. A mesék szerkezeti és nyelvi jellemzői, mesemotívumok. A népdalok jellegzetes témái. Elbeszélések, regényrészletek versek a klasszikus és kortárs magyar irodalomból. Egyszerű szerkezetű gyermekregény. Az irodalmi szöveg művészi eszközei: néhány alakzat, a megszemélyesítés, ritmus, rím, refrén.

 

 

Anyanyelv 1. osztály
heti 6 óra
210 ó/ év

Tartalom Követelmény
I. Előkészítő szakasz

1.Beszédművelés /a tanév folyamán/

Beszédművelési gyakorlatok alkalmazása a mindennapi beszédben.

Beszédlégzés, tiszta artikuláció, tempó, hangsúly, helyes hanglejtés és időtartam.

 

 

Kommunikáció – köszönés, beszélgetés

 

 

Szógyűjtés kép, képsor alapján. A szavakkal mondatok alkotása, 2-3 mondatos szöveg alkotása. Állítások megfogalmazása (képről).

Olvasott és hallott mese elmondása, ismert mese befejezése, ismert mese hiányos mondatainak kiegészítése. Mese megjelenítése dramatikusan.

 

 

 

A tanuló szóbeli kifejezőképességének fejlesztése (szókincs, képolvasás, mondatalkotás).

Az egyéni sajátosságoknak megfelelő differenciálás.

Tiszta hanglejtés, az időtartam helyes érzékeltetése. Jól érthető beszéd. Kommunikációs kapcsolat kezdeményezése társaival.

Kommunikálás (a beszélő és a hallgató szerepében is).

A kapcsolatteremtés alapformái: köszönés, megszólítás, bemutatkozás, kérdezés, válaszadás, köszönetnyilvánítás

Tartalmilag összefüggő mondatok alkotása (kép, képsor alapján). A hallott /olvasott mesének el tudja mondani a lényegét ,az ismert mesét be tudja fejezni itt hiányos mondatait ki tudja egészíteni .

A tanuló a mese dramatikus megjelenítésében szívesen és aktívan vesz részt.

Meghallgatja és megérti a kb. 1 perc időtartalmú irodalmi szöveget (hallás után)

2. Beszédtechnika /tanév folyamán/

Beszédtechnikai gyakorlatok alkalmazása a mindennapi beszédben, irodalmi alkotásokon keresztül (mondókák, versikék)

 

 

 

Helyesejtési gyakorlatok folyamatos végzése

(A tanulók megfigyelési alapján fejlesszünk)

A tanuló kiejtése tiszta hanglejtése megfelelő, az időtartamot helyesen érzékelteti. Megfelelő hangerőt alkalmaz. Beszéd közben helyes a légzés technikája, tisztán artikulál.

Emlékezetből elmondja a tanult versikéket, mondókákat.

3. Beszédértés /tanév folyamán/

Álli tások megfogalmazása eseményt ábrázoló képekről.

Rövid történetek meghallgatása után beszélgetés a hallottakról.

Mesemondás (olvasott/hallott), mesebefejezés (ismert).

A párbeszédes forma gyakorlása (5-6 beszédfordulatos történet)

 

 

A beszédértés fejlesztése. A szóbeli kifejezőképesség fejlesztése (szókincs, képolvasás, mondatszerkesztés mondatkapcsolás, kérdésfeltevés)

Képes beszélgetést kezdeményezni, bekapcsolódnia már folyamatban lévő beszélgetésbe. Mindennapi beszédfordulatokat használ (kérés, közlés, köszönés.). Szavakat, szókapcsolatokat értelmez. szókincsét (mennyiség és minőség tekintetében) bővíti. Képes egyszerűtörténetet elmondani párbeszédes formában.

4.A szövegalkotás alapjai /tanév folyamán/

Kép, képsor alapján szógyűjtés.

Mondatalkotás a gyűjtött szavakkal kérdésekre

adott válaszok. Szövegalkotás képről. 2-3 tartalmilag összefüggő mondat alkotása.

A szóbeli kifejezőképesség fejlesztése, a szókincs bővítése.

Tud szavakat gyűjteni képről, képsorról.

Képes mondatokat alkotni a szavakkal. tud a feltett kérdésre válaszolni, valamint kérdéseket feltenni. Kép alapján tud 2-3 tartalmilag összefüggő mondatot alkotni.

5. Az írás előkészítése

Szinezési feladatok. Vonalvezetési feladatok.

Helyes testtartás. Helyes ceruzafogás írás közben. A könnyed ujj és kézmozgás gyakorlása. Az íráshoz szükséges mozgáskoordinációs gyakorlatok végzése.

Tájékozódás az írófelületen (felül, alul, jobbra, balra, középen). A füzet helyes elhelyezése.

Betűelemek.

A füzetben való orientálódás.

 

Elsajátítja az íráshoz szükséges helyes testtartást. Az íróeszközt a nagy -, mutató – és középső ujj közé fogja és helyesen tartja.

Az írásfelületen jól tájékozódik /felismeri és meg tudja mutatni a füzetben a vonalakat, segédvonalak.

A füzetét helyesen helyezi el a padon írás előtt és megőrzi helyzetét az írás egész folyamata alatt.

Meg tudja mutatni a füzet felső, alsó részét, jobb, bal oldalát, a vonal elejét végét, a sor elejét, végét, közepét.

A megkezdett sorokban önállóan folytatni tudja az álló. fekvő, ferde (jobbra, balra dőlő) vonalak írását. Helyesen írja a horogvonalat, az alsó, felső csészevonalat, hurokvonalat, körvonalat, hullámvonalat.

Meg tudja tartani a sorokat és az általa irt betűelemek nagyságát.

II. Betűtanítási szakasz

Írás

Helyes és összerendezett írásmozgás.

Az önellenőrzési szokás és hibajavítási mód

megtanulása.

Betűelemek írása és kapcsolása.

Nyomtatott és írott betűk.

Kis – és nagybetűk felismerése, írása, kapcsolása.

2-3 betűs szavak írása.

Mondatot szöveg másolása írottra. Írott szöveg másolása.

Tollbamondás után írás.

Emlékezettből való írás.

Írásjelek. Jelentőségük és használatuk.

 

A tanuló munka közben helyes testtartással ül a padban, keze jól van elhelyezve padon, az íróeszközt helyesen tartja. Morgása összeszedett, egyenletes, rendezett/írás közben/

Írott munkája esztétikus, helyesen elrendezett az írófelületen.

Megkülönbözteti a nyomtatott, írott, kis és nagy betűket.

Igyekszik a betűket helyesen kapcsolni, alakítani.

A szavakat folyamatosan, ritmikusan, egyforma betűmérettel írja betartva a szóközöket, megtartva a sorokat.

Tud írott szöveget és nyomtatott szöveget is másolni.

Betűket, szavakat-mondatokat ír tollbamondás után vagy emlékezetből.

Az írásjelek /vessző, pont, kérdőjel, felkiáltójel, kötőjel/ felismeri és leírja.

Olvasás

Az olvasás jelrendszerének megtanulása.

Betűkapcsolások.

Az olvasás – írás szerepe a tanulók és a felnőttek életében.

 

Hangok és betűk.

Magán és mássalhangzók.

Hosszú és rövid magánhangzók.

Mássalhangzók (egyjegyű, kétjegyű és háromjegyű msh.)

Hangoztatás

A hangok helyének megtalálása.

Hangösszevarrási gyakorlatok végzése.

Szótagolás.

 

A -j- hang kétféle jelölése.

A dz, dzs betűk, szavak olvasása, írás ezekkel a betűkkel.

 

 

 

 

 

Szavak, mondatok, rövid szövegek a tanult betűkkel.

A mondatok helyes informálása a mondatvégi írásjelek alapján.

Megkülönbözteti a nyomtatott, írott és képírást.

Elsajátítja a hangos és néma olvasást.

Először betűket, betűkapcsolatokat, szótagokat, szavakat majd mondatokat olvas.

A beszéd hangjainak és írott jeleinek megtanulása, elsajátítása, rögzülése.

Hangok leválasztása. Hangösszevarrás gyakorlatok végzése.

A hangok jelölése. A magán- és mássalhangzók hosszúságának jelölése.

Szótagol, hangoztat.

Megtalálja a hang helyet a szóban, szótagban.

A hangösszevonási gyakorlatokat helyesen végzik.

Tisztában van a magán és mássalhangzók jelölésével, hosszúságuk érzékelésével.

(sas-sás, lila-Lilla)

Tudja, hogy a -j- hang jelölésekre két betűt

használunk (j, ly), a szavakat ezekkel a betűkkel helyesen ejti.

Felismeri a dz, dzs betűket, helyesen ejti és írja a szavakat.

A szavakat, mondatokat kifejezően olvassa a közlés célja alapján.

Olvasása helyes, hangsúlyos és kifejező.

III. Betűtanítás utáni szakasz

 

Az olvasási készség fejlesztése.

 

Írás különböző formában.

 

 

 

 

 

A tanuló megérti és elvégzi a rövid feladatot a tankönyvből a tanító magyarázata alapján.

Felismeri a betűket.

Folyékonyan kifejezően olvas ügyelve a helyes kiejtésre.

Másol nyomtatott és írott szövegről egyaránt, figyel a szép és esztétikus írásra.

Tollbamondás után ír kiejtéstől nem eltérő szavakat.(A kiejtéstől eltérőt a táblára fel kell írni.)

Mondatot alkot (egyedül vagy a tanító segítségével) szituáció, illusztráció alapján.

Képes különböző írásbeli feladat elvégzésére

Nyelvtani ismeretek 1. oszt, a tanév folyamán
1.      Hangok és betűk. Szótagok

Magán és mássalhangzók megkülönböztetése, felismerése.

A hangok és betűk ismerte. Hosszúságuk felismerése és helyes jelölésük.

Kiejtés szerinti írásmód.

A hang, betű –szótag –szó felépítés, bontás.

Megismerteti, hogy 1 hang/betű felcserélése a szóban megváltoztatja a szó jelentését.

 

 

 

Elkülöníteni – a tanító segítségével vagy anélkül az első vagy utolsó hangot, azt amelyik ezt vagy azt a hangot követi. Helyesen kiejteni ezeket a hangokat.

 

 

 

 

Szótagokból szavak alkotása.

 

 

Az ábécé ismerete. A hangok megnevezése az ábécében

 

A mondatkezdés és a mondatvég helyes jelölése

 

 

A tanuló tudja, hogy van magán- és mássalhangzók, tisztán ejti őket.

Megkülönbözteti a magán-és mássalhangzókat, a hangokat és betűket.

Tudja, hogy a hangokat írásban betűvel jelöljük.

Tudja érzékeltetni a hangok hosszúságát.

Meg tudja magyarázni a hang/betű –szótag – szó kapcsolatot. Tud hangokból/betűkből szótagot, szótagokból szót alkotni és fordítva: a szavakat szótagokra bontani, a szótagokat addig hangok/betűkre.

Elkülöníti az első és utolsó hangot bármilyen szóban, illetve bármilyen hangot a szóban.

 

A j hangot helyesen jelöli az ismert szavakban.

Tisztában van azzal, hogy 1 betű/hang felese elég a szóban megváltoztatja jelentését.

(pl.: hangok-hangos, bab-báb, dél-tél, stb.)

A magánhangzók szótagképző szerepétől fogalma van. Szótagokból szavakat tud alkotni.

Ismeri az ábécét. Minden betűjét meg tudja nevezni.

Tudja, hogy a mondatot mindig nagy kezdőbetűvel írjuk. Tisztában van a mondatvégi írásjel használatával.

A mondatokat el tudja különíteni (hallás után és írásban egyaránt).

Tudja a (tulajdon-) nevek kezdőbetűjének helyesírását.

A hangok időtartamát helyesen jelöli írásban másolás és tollbamondás után is, beszédben helyesen érzékelteti.

Hibáit felismeri, tudja javítani.

15-20 szavas szöveget másol, ellenőrzi

munkáját, az esetleges hibákat önállóan ki tudja javítani.

Tollbamondás után 15-20 szavas szöveget ír, illetve olyan mondatokat melyek 3-4 szóból állnak.

2. Szöveg, mondat, szó.

Szöveg tagolása mondatokra (2-4 mondat) /játékos tevékenység során/

A mondatokat helyes informálása (kijelentés, kérdés, felkiáltás,) , elkülönítése szóban, írásban.

A mondat tagolása szavakra.

 

 

 

 

A mondat eleme a szó.

A szó és szótaghatások megkeresése, felismerése.

 

 

Az ly- os szavak helyesírása.

 

Tud 1-2 mondatot alkotni/eseményt ábrázoló képről//.

A szöveget mondatra tudja bontani (2-4 mondat), jelöli a mondathatárokat (írásban).

Olvasás közben helyes intonálja a mondatfajtákat.

Írásban nagy kezdőbetűvel kezdi a mondatot, a mondat végére pedig a megfelelő írásjelet teszi.

Felismeri a mondatokat a közlés célja szerint (kérdezünk, tiltunk, stb.)

Elkülöníti a szavakat a mondatban.

Tudja , hogy a mondat szavakból áll, a szavakat szótagokból, a szótagokat hangokból/betűkből alkotjuk. A szótagokat megtalálja, felismeri.

Felismeri, helyesen ejti és írja az ly – os szavakat. 15 ly – os szót tud.

A nevekben is nagy kezdőbetűt ír.

 

 

Magyar nyelv 2 osztály

heti 3 óra
105 ó/ év

I.                   A nyelvhasználati képességek fejlesztése
Tartalom Követelmények
1.      Beszédészlelés, beszédértés.

Hangok, szótagok, szavak, szókapcsolatok egyszeri hallás útján való felfogása. (A terjedelem nagyobb az első osztályos anyagnál).

A felsorolt szavak és a képen ábrázolt tárgy közötti kölcsönös viszony felismerése. Egyszeri-kétszeri meghallás után a hangsorok különböző elemeinek felismerése. A meghallgatott szavak két csoportba való felosztása a tanító által megadott vagy önállóan kiválasztott tulajdonságok alapján.

 

Egyszeri-kétszeri meghallás után szépirodalmi, társalgási vagy tudományos stílusjegyeket hordozó szöveg tartalmának megértése.

A szöveg tartalmi részeinek (ki? mi? hol? mikor?) felfogása, az események időrendi sorrendjének megjegyzése egyszeri meghallgatás után, önálló vélemény megfogalmazása.

Utasítások megértése és megjegyzése egyszeri meghallgatás után.

A tanuló hallás után felfogja. megjegyzi a hangokat, szótagokat.

 

Felismeri a kapcsolatot a kép és a szó kőzött.

 

Csoportosítja a szavakat hallás után.

 

 

 

 

 

 

 

Megérti a szöveg tartalmát.

 

 

 

Időrendbe tudja tenni a szöveg eseményeit, megérti az elhangzottakat. Önálló véleményt tud alkotni.

 

 

Megérti és megjegyzi az utasításokat.

2.      Beszéd (Az év folyamán)

A helyes légzés fejlesztése. A beszédtempó és hangszín helyes kiválasztása.

Versek és prózai szövegek elmondása emlékezetből.

A meghallgatott vagy elolvasott mesék, elbeszélések alapján párbeszéd létrehozása, előadása. Dialógus vagy monológ összeállítása önállóan választott, vagy a tanító által megadott téma alapján.

A kulturált nyelvi magatartás szabályainak betartása.

Olvasott vagy meghallgatott szöveg elmondása adott vázlat alapján.

Filmrészlet, vagy tévéműsor részleteinek elmondása, önálló véleményalkotás a cselekményről, a szereplőkről.

Önálló vélemény alkotása képről, vagy képsorozatról. Történetalkotás megadott kezdettel és befejezéssel.

 

A beszéd során helyesen lélegzik. Helyesen választja meg a beszéd tempóját, hangszínét.

 

Emlékezetből mond verseket, prózai szöveget.

 

Előad és létrehoz dialógust megadott vagy választott téma alapján.

 

 

Betartja a szabályokat.

 

Vázlat alapján elmondja a szöveg tartalmát.

Tartalmat mond, önálló véleményt alkot.

 

 

 

Történetet alkot.

3.      Olvasás (Az év folyamán)

A szóolvasási (egész szavakkal való olvasás) készség fejlesztése. A leggyakrabban használt szavak kiemelése a szövegből (ki vagy, mi, itt stb.).

A szöveg jellemzőinek felismerése. A cím megléte vagy hiánya. A bekezdések száma, nagybetűs szavak a szövegben. A megszólítást tartalmazó mondatok olvasása helyes hanglejtéssel.

Egy szónyi (pl. kötőszó, névutó eltérést tartalmazó 2-3 mondat olvasása, értelmezése.

Tartalmilag azonos, de formailag eltérő mondatok (pl. kézzel írt helyett, kézírásos stb.) olvasása és értelmezése. Több mondat közül azon mondatok kiválasztása, amelyek a cselekvés helyére, a cselekvés okára utalnak.

Utasítások, levelek, játékszabályok feladatok olvasása. Egymás fogalmazásainak, munkáinak olvasása.

 

Egész mondattal olvas. Kiemeli a leggyakrabban használt szavakat.

 

 

Felismeri a szöveg jellemzőit.

 

 

Helyes hanglejtéssel olvas.

 

 

 

 

Olvas és értelmez.

 

 

Kiválasztja a mondatokat.

4.      Írás

Szavak, mondatok írása a felelt alapját képező képsorokhoz.

A kép tartalmát visszaadó mondat létrehozása és leírása: látkép a tanterem ablakából, a nyelvóra vagy más tanóra történései.

2-3 mondat megfogalmazása. Összefüggő szöveg alkotása.

Szülőnek, osztálytársnak, tanítónak címzett fontos közlendőt vagy kérést tartalmazó udvarias hangnemű levél összeállítása. A helyes cím választása a szöveghez.

Az írásbeli feladatok megbeszélése az órán. Az önellenőrzés képességének fejlesztése. Hibás szerkezetű szöveg helyreállítása egy-két mondat kicserélésével, a témának nem megfelelő mondatok kiiktatásával. A javított szöveg leírása.

 

Képről, képsorról ír a tartalomnak megfelelően.

 

 

 

 

Fogalmaz. 2-3 mondatos szöveget alkot.

 

Rövid levelet ír.

 

Helyesen választ címet a szöveghez.

 

 

Fejleszti az önellenőrzés képességét.

 

Helyreállítja a hibás szerkezetű szöveget.

II.                A nyelvről szóló tudás. Nyelvi képességek
1.      Az 1. osztályban tanultak tudatosítása.

Hangok és betűk. A szavak hangjai. Új szavak alkotása egy hang felcserélése, elhagyása, vagy betoldása révén (tál-tél, ránc-tánc, őr-tőr). A hangok jelölése betűkkel. Az ábécé. A betűk helyes ejtése. Szavak ábécérendbe állítása. A magánhangzók és mássalhangzók.

A szótag. A magánhangzók szótagképző szerepe. A szavak kiejtése a szótagolás szabályai szerint. Szótagolás és elválasztás. Az elválasztás szabályai.

A szó és a mondat fogalmának tudatosítása. A szavak különírása a mondatban. Szavak másolása. Mondatok, szövegrészletek másolása nyomtatott betűtípusról.

 

 

Tud szavakat alkotni hangok megváltoztatásával.

 

Jelöli a hangokat betűkkel.

Helyesen ejti az ábécé betűit.

Sorrendbe tudja rakni. Megkülönbözteti magánhangzókat és mássalhangzókat.

 

Helyesen szótagol és választ el.

 

Ismeri és tudja a megtanult fogalmakat. Különírja a mondat szavait.

Nyomtatott betűtípusról másol.

2.      A nyelv és beszéd

A nyelv, mint az emberi érintkezés eszköze. A magyar nyelv és a vele rokon nyelvek. Hasonlóságok a rokon nyelvekkel. Régi és új szavak a magyar nyelvben.

A leírt és kimondott nyelv. A beszéd és az írás. A nyelv kultúrája. A megszólítás kultúrája. A hangerő és tempó helyes megválasztása a beszéd, az olvasás és a párbeszéd során.

 

 

 

 

 

 

Betartja a kulturált nyelvhasználat követelményeit.

Helyesen választ tempót és hangerőt beszéd vagy olvasás során.

3.      A szöveg.

A szöveg címe. A cím és a tartalom összefüggésének megfigyelése.

A tartalomhoz illő címkeresés. A szöveg felépítése. A bevezetés, a tárgyalás, és a befejezés elkülönítésének képessége. A bekezdések szerepének megfigyelése, helyes sorrendjének megállapítása. Kellő figyelem fordítása a mondatokat összekötő mondatrészek használatéra (a, az, ez, annak, ennek, ő, ők, azok, ezek, akkor, ekkor, stb.).

Az ismétlődő szavak és kifejezések hasonló jelentésűekkel való felcserélése.

 

 

 

Elkülöníti a szöveg részeit. Helyes sorrendbe állítja.

 

 

Helyesen használja az összekötő mondatrészeket.

 

 

 

Az ismétlődő szavakat hasonló jelentésűvel cseréli fel.

4.      A mondat

A mondatok helyes hangsúlyozása. A befejezett és befejezetlen mondatok felismerésének képessége. A szöveg mondatainak megszámolása egyszeri meghallgatás után.

A helyes hanglejtés a kijelentő és a kérdő mondatokban.

A felkiáltó és a felszólító mondat felismerése a szövegben. A mondatvégi írásjelek. A mondatkezdő nagybetű. Az értelemnek megfelelő hanglejtés használata. Mondatbővítés kérdések alapján.

Két egyszerű mondatból összetett mondat alkotása minta alapján. Mondatalkotás kötőszó nélkül és kötőszóval (és, de stb.).
A mondat tartalmának megértése. Az 1-2 szónyi eltérést tartalmazó mondatok közötti különbségek felismerése. Adott képhez megfelelő mondat kiválasztása.

 

Helyesen hangsúlyozza a mondatokat. Megszámolja a mondat szavait.

 

 

 

Helyes hanglejtéssel mondja ki a mondatokat.

Felismeri a különböző mondatfajtákat, ennek megfelelő írásjeleket használ. Nagybetűvel kezdi a mondatokat

 

 

Bővíti a mondatokat kérdések alapján

Tud mondatot alkotni.

 

 

Megérti a mondat tartalmát.

 

Megfelelően válogat.

5.      A szó

A szavak szótári jelentése. Annak az ismeretnek a megerősítése, hogy a szavak a tárgyak, cselekvések, tulajdonságok megnevezői.

Szavak csoportosítása témakörök szerint. Szócsoport alkotása azonos tartalmi jegyek alapján. Meghatározott tartalmú mondat alkotása.

Egy és többjelentésű szavak. Azonos alakú szavak megfigyelése. A rokon és ellentétes értelmű szavak megfigyelése.

Tematikus szógyűjtés (köznevek, tulajdonnevek). Élőlények, dolgok nevének csoportosítása. A ki?, kik?, mi?, mik? kérdésre felelő szavak.

A cselekvést jelentő szavak szóhalmazból való kiemelése kérdések segítségével (Mit csinál? Mit cselekszik? Mi történik?).

Kérdések feltevése a tulajdonságok milyenséget jelentő szavakhoz.

Milyen? Milyenek? kérdésre felelő szavak gyűjtése.

 

 

 

 

 

Csoportosítja a szavakat.

 

Tud meghatározott tartalmú mondatot alkotni.

 

Csoportosítja szavakat.

 

 

 

 

 

 

Kiemeli a megfelelő szavakat.

 

 

 

Felismeri és kiemeli a tulajdonságot jelentő szavakat.

6.      A szavak szerkezete. A szótő. Azonos tövű szavak.

A szavak vizsgálata alkotórészeik szerint. A szótő és a toldalék. A szótő és a toldalék különválasztása. Az azonos tövű szavak összegyűjtése. Az azonos a lakú szavak megkülönböztetése.

 

 

Jelöli a szótövet az azonos tövű szavakban.

 

Megadott szavak körük kiválassza az azonos tövű szavakat.

Megadott szótő alapján tud egy-három szót megadni.

7.      Hangok és betűk.

A szó hangjai. Szólánc alkotása.

Új szavak alkotása egy betű megváltoztatásával.

Az ábécé. Az ábécé használata. A szótármunka során használatos tudnivalók.

Szavak tagolása szótagokra. Szavak kiejtése a szótagolás szabályai szerint.

A magánhangzók. A rövid és a hosszú magánhangzók tiszta ejtése.

A mássalhangzók. A hangképző szervek megfigyelése. A zöngés és a zöngétlen, az egy és kétjegyű mássalhangzók tiszte ejtése.

 

Tud szóláncot alkotni.

Szavakat alkot 1 betű változtatásával.

 

Tudja az ábécét, Használja szótármunka során.

 

Helyesen szótagol.

 

Tisztán ejti a rövid és a hosszú magánhangzókat.

Tisztán ejti a mássalhangzókat.

 

 

 

8.      Az év folyamán tanultak ismétlése. A tanuló használja az év folyamán megszerzett tudását.
III.             Helyesírás
A mondatvégi írásjelek használata. A hosszú és rövid hangok felismerése a beszédben, megfelelő jelölésűk írásban. a kiejtéstől eltérő írásképű szavak egyszerűbb eseteinek helyesírása. a szótár érzékelése és jelölése.

A helyes ejtés és a helyesírás összefüggéseinek érzékelése. Az elválasztás egyszerűbb eseteinek ismerete. A személy-, állat- és földrajzi nevek írása a betűkihagyás az ékezetek elhagyásának kiküszöbölése.

A [j] hang kétféle jelölése gyakran használt szavakban. A hosszú egyjegyű és kétjegyű mássalhangzók elválasztása. A szóvégi magánhangzók időtartamának helyes jelölése (ó, ő, u, ú, ü, ű). A –ból, -ből, -tól, -től, -ról, -ről végződések valamint a -dt, -dj betűkapcsolatok helyes írása

Meg tudja választani a mondatvégi írásjeleket. Írásban jelöli a rövid és hosszú hangokat. helyesen írja le a kiejtéstől eltérő szavakat.

 

 

Helyesen ejti és írja le a szavakat, mondatokat.

Érzékelteti és jelöli a szóhatásokat. Tud elválasztani. Helyesen írja a főneveket.

Javítja saját hibáit.

 

Megjegyzi a szó helyesírását. Tudja és használja az elválasztás szabályait.

Helyesen jelöli a szóvégi mgh.-t.

Helyesen írja a betűkapcsolatokat.

I.                   Íráskészség. Írástechnika

Az írott munkák felé támasztott esztétikai követelmények.

Helyesírási szokások rögzítése. Helyes testtartás írás közben.

Az írott kis- és nagybetűk szabályos alakítása és kapcsolása a nehézségi sorrend figyelembe vételével.

Az írásgyorsaság fokozatos fejlesztése.

A tanulók egyéni képességeinek figyelembevétele. A betűk kötésének gyakorlása. Szavak írása a tol felemelése nélkül. Az ékezetek a szótag, szó leírása utáni kitétele.

A leírt munka külalakjával kapcsolatos követelmények betartása.

A cím elhelyezése. A cím, a bekezdés távolsága az írólap szélétől. A keltezés elhelyezése. A betűk, a szavak, a sorok közötti távolság.

A szavak oszlopba való írása. A szavak aláhúzása, a jelölések követelményei, szótő jelölése, szótagok elválasztása egyezményes jellel.

Betartja az írással kapcsolatos szabályokat.

 

 

 

 

Megfelelő tempóban tud írni.

 

 

 

 

 

A munkája megfelel a követelményeknek.

 

 

 

 

 

Tudja használni az egyezményes jeleket

 

 

 

Olvasás, 2. osztály

Heti 3 óra

105 ó/ év

Tartalom Követelmények
Az olvasás tárgykörei
Gyermekirodalmi művek, melyek érdekesek, megfelelnek a gyermekek korának, felkeltik érdeklődésüket.

Népköltészet – találós kérdések, mondókák, kiszámolók, népdalok, népi játékok, szólások, állatmesék.

Irodalmi mesék (Móra Ferenc, Szalai Borbála, Lev Tolsztoj, Benedek Elek, La Fontaine, Zelk Zoltán).

Találós kérdések

Mondókák (A. Puskin, Tamkó Sirató Károly)

Költészet (Csukás István, Szinetár György, Gazdag Erzsi, Weöres Sándor, Tarbay Ede, Csanádi Imre, Petőfi Sándor, Móra Ferenc, Nadányi Zoltán, Hárs László, Tasnádi Varga Éva, Zelk Zoltán, Mezei András, Károlyi Amy, Szabó Lőrinc, Donászy Magda, V. Majakovszkij, L. J. Kern, Erdélyi József, Nemes Nagy Ágnes, Ágh István, Juhász Ferenc, Sebestyén Mátyás, Tóth László, Csoóri Sándor, W. H. Davies, benedek Elek, Julian Tuwim

 

Próza (Vágó Elemér, B. Kukotyin, Móra Ferenc, Gárdonyi Géza, V. Szuhomlinszkij, Szondy György, L. Tolsztoj, Lipták Gábor, Vágó Elemér, Sárváry András, V, Oszejeva, Németh István, Egri György, Bertalan Ferenc, T. Volgina, G. mamlin, Müricz Zsigmond, Kányádi Sándor, O Kopilenko, V. Bianki, Herman Ottó, Tóth László, Páskándi Géza, Benedek Elek, I. Cankor Anatolij Lelevr).

 

Humoros történetek

Tudományos ismeretterjesztő irodalom

Világirodalom.

Az olvasókészség fejlesztése és formálása, kialakítása
1.      Az olvasás módja

A természetes beszéd üteméhez közelítő tudatos, folyamatos, szöveghű hangos olvasás képességének kialakítása. a néma olvasás kialakításának megkezdése.

2.      Az olvasás tempója

A hangos olvasás tempójának kialakítását szolgáló feladatok, módszerek, az olvasási területek a szöveg terjedelmének folyamatos bővítése. A szöveg tartalma és tempója közti viszony.

3.      Az olvasás helyessége

A hangok tiszta ejtése. Tiszta, érthető hangrendű beszéd. Szavak, szószerkezetek, mondatok helyes hangsúlyozása. Szünettartás a mondaton belül és a mondatok között. Helyes hanglejtés. A kiejtéstől eltérő hangkapcsolatok helyes ejtése.

4.      Tudatos olvasás

A megértés bizonyítása szóbeli és írásbeli feladatok megoldásával. a szöveg egységes felfogása és értése. szavak átvitt értelmének magyarázata.

Szövegegységek lényegének megfogalmazása. Az események összefoglalása, a lényeges gondolatok kiemelése.

5.      Kifejező olvasás

A magyar nyelv hangsúlyozási és hanglejtési szabályainak betartása. a mondatközi szünetek betartása. Az írásjelek betartása. Helyes ejtés kialakítása az időtartam és a hangkapcsolati törvényeknek megfelelően. Olvasási készség kialakítása különböző hangerő és hangsúly változásával.

 

A tanuló – olvas, év végére folyamatosan, egész szavakkal (megengedett a nehéz szavak szótagolása)

Irodalmi, irodalomtudományi előtanulmány
Ø  A mű témája és fő gondolata Kiről, miről szól a mű?  Mi az a legfontosabb, amit a szerző közölni akar?

Ø  A mű tárgya és szerkezete (kisebb terjedelmű). A mű eseményeinek sorrendje azok ok-okozati összefüggései; a véletlenek, epizódok szerepe a műben.

Ø  A mű hőse. Cselekedetei, tulajdonságai, nyelvezete.

Ø  A mű szerzője.

Ø  A mű nyelvezete. A szöveg hangulata, képi kifejezőeszközök és a pontos nyelvhasználat.

Ø  A mű műfaja. Az egyszerű műfaj megismertetése; találós kérdések, mesék, versek, elbeszélések.

A művek műfaji sajátosságainak tudatosítása
Ø  Népi gyermekjátékok. Ezek bemutatása és megjelenítése

Ø  Találós kérdés. A népköltészet igen népszerű műfaja, mely a tárgyakról, jelenségekről szólnak. A képes kifejezés egyik formája.

Ø  A mese, mint népköltészeti mű melyben a fantázia és a valóság tükröződik

Ø  Az állatmesék. A cselekmények következetessége és folyamatossága. A mese műfaji jellemzői. A hagyományos kezdés, befejezés, ismétlések, állandó jelzők, megszólítások.

Ø  A műmesék fogalma.

Ø  A vers. A versforma. A vers ritmusa, rímelése, hangulata; a vers szerzőjének megnevezése, a vers gondolatának és érzéseinek megfogalmazása.

Ø  Kifejező versmondás (hangszín, hangsúly, tempó) Ritmusgyakorlatok.

Ø  A verstanulás legegyszerűbb módjai.

Ø  Az elbeszélés. A hős életének egy epizódjáról szóló kis terjedelmű mű.

Ø  Az események. Az elbeszélés szereplői. Tetteik motivációja. A cím, a szerző és a téma megnevezése.

A mű mondanivalójának és felépítésének elemzése
Kialakítani azokat a képességeket, amelyek a szövegegységek lényegének fellelését és megfogalmazását szolgálják.

A bekezdés fogalma. A bekezdés szerepe a szövegben.

A cselekmény következetessége; tudni eligazodnia szöveg szerkezeti felépítésében: bevezetés, főszöveg (tárgyalás) és befejezés.

Tudni felvázolni vázlatot összeállítani rövid, nem bonyolult epikai műhöz.

Válaszadási képességek és készségek kialakítása. A mondanivalót alátámasztó mondat kiemelése a szövegből.

A mű címe. Címválasztás a tanulók által. A cím és a tartalom közötti összefüggés.

A sejtés és a gyanítás közötti képességének kialakítása a szöveg olvasása (hallgatása) alatt. Események előrejelzése a cím és a illusztráció alapján.

A bekezdés fogalma. Szerepe a szövegben.

Tájékozódás a szövegben. Bevezetés, tárgyalás és befejezés. A szövegrészek felismerése.

A vázlat összeállításának képessége nem hosszú és nem bonyolult szövegekhez.

Szöveg összeállítása (írása) vázlat, rajzok alapján.

A párbeszéd az író szavai a szereplők szövegének kiemelése a szövegből.

 

 

 

 

 

Felismeri a bekezdéseket.

Tagolja szöveget.

Tájékozódik a szövegben.

Megtalálja a részeket

 

Tud vázlatot összeállítani.

 

 

Tud szöveget alkotni vázlat, vagy rajzok alapján

 

Felismeri és kiemeli a szövegből.

Művészi kifejezőeszközök, a mű tartalmának érzelmi értékelése
A művészi kifejezőeszközök (a jelző, a hasonlat, a metafora) gyakorlati ismertetése.

Átvitt értelmű szavak használata a szövegben.

Tárgyak, személyek leírása.

Saját benyomásainak, érzéseinek továbbítása az olvasottakról.

A szöveg tartalmának elmondása a mű nyelvezetének felhasználásával.

A mű általános érzelemvilágának meghatározása, valamint tudni megfelelően reagálni annak tartalmára.

Szereplők nyelvhasználatának jellemzése. Tudni értékelni, hogyan viszonyul a természethez, az emberekhez, szülőföldjéhez. Tudni megindokolni saját következtetéseit.

 

 

 

Leírja, szóban vagy írásban valós és kitalált jellemzések alapján.

 

Elmondja érzéseit, benyomásait a művel kapcsolatban.

Elmondja a mű tartalmát.

 

 

Meghatározza a mű hangulatát.

 

Felismeri a szereplőt nyelvhasználata alapján.

Megindokolja következtetéseit.

A tanulók alkotó tevékenységének fejlesztése az olvasottak alapján
Rajzos vázlat készítése. A szereplők, hősök rajzos megjelenése, ezek összehasonlítása.

Szerepjátékok.

Dramatizálás, versmondás. Az esztétikai értékek meglátása. Néhány helyi népszokás megismertetése, eljátszása.

Befejezések összehasonlítása ismert mesékhez közös erővel.

Eseményt ábrázoló képekről, állítások, kérdések megfogalmazása.

Rövid szóbeli szöveg alkotása.

Véleményalkotás gyakorlása.

Szövegkorrigálás szócserével, a felesleges szavak elhagyásával, mondatbővítéssel.

Rövid jelenetek előadása.

Rövid fogalmazások.

Találós kérdések, kiszámolók, kitalált történetek összeállítása.

Versszerkesztés tanítói segédlettel.

Tud vázlatot készíteni.

 

Részt tud venni a szerepjátékokban.

 

 

 

Gyermekkönyvekkel való munka. Házi olvasmányok.
Könyvismereti fogalmak. Előlap, előszó, egyezményes jelek. A „tartalom” használata 1-1 mű kikeresése során.

A gyermekkönyvek típusainak megkülönböztetése.

A könyvtér. Tájékozódás témakör és ábécé szerint.

Könyvkiállítás. Javasolt gyermekirodalom.

Felismeri a könyv részeit.

 

 

Megkülönbözteti a gyermekkönyvek típusait.

Megtanul tájékozódni a könyvtárban.

 

A tanulóknak a 2. osztály végére tudniuk kell:

  • megnevezni 5-6 olyan írót (költőt) akinek a nevével tanulmányai során találkozott;
  • megnevezni az év folyamán tanult legismertebb meséket;
  • emlékezetből elmondani 6-7 verset, megnevezni a címüket, szerzőit;
  • megfelelő szókinccsel rendelkezni;
  • tudni felelni a feltett kérdésre;
  • helyesen, folyékonyan, tudatosan, fennhangon olvasni a szöveget. Az olvasás gyorsasága 40-6 szó percenként az év végére: a szótagoló olvasás megengedhető a nehezen ejthető, értelmezhető szavaknál;
  • megkülönbözteti a szövegek műfaját (mese, vers, népdal, elbeszélés, találós kérdés, mondóka, kiszámoló),
  • meghatározni a mű cselekményének sorrendjét;
  • meghatározó mondatok, szavak kiemelése a szövegből;
  • megkülönböztetni a szereplők és az író szövegét a műben;
  • tudni képes vázlatot összeállítani egyszerű szöveghez;
  • meghatározni a mű hangulatát;
  • meghatározni a mű témáját és a fő mondanivalóját;
  • tudni felelni a tankönyvi feladatokra, kérdésekre;
  • rövid jelenetek előadása, megfelelő hangszín, hanglejtés használatával.

 

 

 

Magyar nyelv 3. oszt.

heti 3óra

105ó/év

I.                   Kommunikáció
Tartalom Követelmények
Beszédtechnika (tanév folyamán)

 

1. A beszéd hallgatása és megértése

Hallás után megkülönböztetni a magán és mássalhangzókat, a zöngés és zöngétlen mássalhangzókat, a hosszú és rövid magánhangzókat.

 

A szavakról, szókapcsolatokról, mondatokról tanultakat szóban elsajátítja.

A beszéd folyamán különböző jelentésű szavak csoportosítása. Idegen szavak kiszűrése.

 

Hallás után felismeri a különböző műfajú szövegeket (mese, vers), a”lényeg visszaadása saját szavakkal”.

 

A légzés szabályozása beszéd közben.

A hangerő és tempó helyes kiválasztása

(beszéd közben).

 

Versek, rövid prózai szövegek emlékezetből való mondása helyes kiejtéssel, hangerővel hangleejtéssel.

A párbeszédek alkotása elsajátítása előzőleg hallott vagy olvasott szöveg alapján.

Párbeszéd alkotása kép alapján vagy leírt

esemény alapján (segédanyaggal v. a nélkül).

 

Az udvarias beszéd

 

Tartalommondás vázlat alapján

Film, értekezés, megélt esemény elmondása.

Saját élmény, gondolat átadása valamilyen eseményről, dologról.

 

 

Szöveg alkotása önállóan a tanító által adott kezdettel, fő résszel vagy befejezéssel, valamint vázlat alapján (adott vagy közösen összeállított).

 

 

Argó kifejezések kerülése a mindennapi kommunikációban. A mindennapi életben

használt jelek, gesztusok beszéddé alakítása

A tanító hallás után különbséget tud tenni magán és mássalhangzó között. Meg tudja különböztetni a rövid és hosszú magán és mássalhangzókat, valamint a zöngés és zöngétlen mássalhangzókat.

A hallottak alapján megérti és végrehajtja a tanító utasításait a feladatvégzésre.

Első hallásra (2-3 perc időtartalmú szöveg esetében) megérti a felolvasott szöveget, tudja hol az eleje és a vége.

Felismeri és elkülöníti azokat a szavakat, amelyek élő és élettelen, dolgokat-tulajdonságokat vagy történést jelölnek).

Felismeri a szövegben az idegen, magyar nyelvben nem használatos szavakat és helyettesíti azokat odaillő magyar szóval.

Megkülönbözteti a szövegeket műfajuk alapján. Elmondja a hallottakat saját szavaival.

Beszéd közben ki tudja választani a helyes hangerő és tempó légzését is szabályozza.

 

A verseket, rövid prózai szövegeket emlékezetből kifejezően mondja, kiejtése helyes a hangerő és hangleejtés megfelelő.

Részt vesz szereplőként 4-5 beszédfordulatos párbeszéd összeállításában.

Törekszik az irodalmi nyelv használatára a párbeszédben.

 

Udvarias kifejezések megszólításokat használ a párbeszéd összeállításánál. Nem vág a beszélgetőtárs szavába.

50-70 szavas szöveg tartalmát elmondja.

Ki tudja saját gondolatait, érzéseit fejezni dolgokról, eseményekről, amit megélt, látott filmről. stb.

 

Önállóan össze tud állítani egy szóbeli fogalmazást (leírást v. elbeszélést) képről, szituációról vagy bármilyen segédanyag (megadott bevezetés, tárgyalás, befejezés, szavak szókapcsolatok, vázlat) alapján kb. 1-2 perc időtartalommal.

Igyekszik szépen és helyesen beszélni.

Kerüli az argó kifejezések használatát (nem

csak az órai munka folyamán!).

Szókincse bővül, törekszik a szép és

választékos beszédre.

II. Az írásbeli szövegalkotás fejlesztése
1. Fogalmazási alapismeretek.

A cím szerepe, jellemzői. A cím és a tartalom kapcsolata.

Az esemény (ek) színhelye (i), ideje.

Az események szereplői.

Az események időrendbe állítása.
Az időrend.

Az elbeszélés műfaji jellemzői.

A hármas tagolás. A tagolás alapjai.
A bekezdés.

A bevezetés és befejezés lényege és fontossága.

A lényeges és lényegtelen események elkülönítése, kiválasztása.

Vázlat összeállítása (közös, esetleg egyéni).

Elbeszélő fogalmazás írása közös előkészítéssel (pl. olvasott szöveg, kép v. képsor, közös élmény, fantázia, egyéni élmény alapján).

 

A közlés tudatának kialakítása és fejlesztése. Az anyaganyaggyűjtés módjai ismerete. Elsajátítja az elbeszélő szöveg szerkezeti felépítését és szerkesztési alapkövetelményeit.

Tud elbeszélő szöveget alkotni szóban és írásban.

Tisztában van az események időrendbe állításának elengedhetetlen voltával.

Képes a szöveget részekre bontani.

Elkülöníti a lényeges eseményt a lényegtelentől.

Közös vagy egyéni munkával vázlatot állít össze.

6-12mondatot alkot, figyel arra, hogy ezek a mondatok tartalmilag kapcsolódjanak és az események helyes időrendbe kövessék egymást.

Figyel a helyesírására.

Elemi szövegszerkesztési jártassággal rendelkezik.

2. írásbeli alkotó munka.

1-3 mondat önálló alkotása, melyek kapcsolatban állnak egymással (tanító, tankönyv v. munkafüzet által adott feladat alapján).

 

Az olvasottak alapján kérdések összeállítása, beírása és megválasztása.

 

Deformált szöveggel való munka.

 

 

 

Tartalomírás (elbeszélés) közös vázlat-összeállítás alapján segítséggel (kulcsszavak kifejezések, szókapcsolatok) megtartva a 3-as tagolódást (bevezetés,tárgyalás,befejezés).

Írásbeli elbeszélés az elolvasottakról,látott filmről, az osztályközösségben, v. családban megélt eseményről.

Pontosan megfogalmazott (írásbeli, szóbeli) feladat alapján képes önállóan mondatot, v. mondatokat (egymással kapcsolatban álló) alkotni.

Az olvasottak alapján 2-3 kérdés-válasz alkotása beírása.

Képes a szöveget visszaalakítani a logikus rendbe tartalma alapján, az események időrendisége alapján.

Kiválasztja az oda nem illő mondatokat.

Tud a szövegnek címet adni.

A szövegnek hiányzó részét (pl. befejezés) pótolja.

40-50szavas összefüggő szöveget alkot az alapszöveg tartalmának megfelelően, közösen összeállított vázlat alapján meg adott kulcsszavak, szókapcsolatok segítségével.

Képes kb.60szóból álló elbeszélés (írásban) történő összeállítására a megéltek alapján, amely lehet egy elolvasott történet, egy látott film vagy egy megélt szituáció (családban, osztályközösségben) stb.

 

III. Olvasás, szövegértés.
Különböző műfajú (szépirodalmi, ismeretterjesztő) szövegek olvasása –hangos olvasásra szövegértésre, tények, adatok, kiemelésére, összefüggések feltárására a tanító segédletével

Szövegtagolás és a lényeg megfogalmazása.

Vázlat összeállítása, és hiányos vázlat kiegészítése.

Szépirodalmi művek elemzése:

Ø  szereplő személyek,

Ø  színhely,

Ø  idő,

Ø  a tettek okainak a feltárása,

Ø  a szereplők magatartásának elemzése

Lírai művek elemzése:

Ø  a mű hangulatának megfigyelése,

Ø  a mű hangulatának a meghatározása,

Ø  a vers szerkezetének a megfigyelése:

o   versszak,

o   verssor,

o   rím,

o   ritmus.

Népköltészeti alkotások elemzése:

Ø  a mesék jellegzetes tartalmi elemei,

Ø  a mesék jellegzetes farmái elemei,

Ø  mesefajták,

Ø  mondák (történelmi mondák),

Ø  népdalok

o   formai

o   tartalmi jellegzetességek.

 

A folyékony szabad olvasási készség fejlesztése szavak estében.

 

A szövegben felismeri a mondatot, annak értelmét, a mondatvégi írásjelet, melyet olvasás alatt helyesen kell érzékeltetni.

 

A mondatok helyes intonálása, olvasása közben (megszólítás, felsorolás stb.)

Helyes hangsúly.

 

A párbeszéd felismerése a szövegben.

A szereplő személyek elkülönítése.

 

Kifejezően olvasni és megérteni a feladatot a tankönyvben, a nyelvtani szabályok olvasása és megjegyzése, majd használata, a feladatvégzések során.

Hangos és néma olvasás.

Az olvasottak megbeszélése.

 

Különböző információ szövegek olvasása és megértése:

Ø  instrukció (pl. játékhoz),

Ø  levelek,

Ø  cikkek (folyóirat),

Ø  távirat,

Ø  hirdetmény,

Ø  meghívó stb.

10-12sor terjedelmű szöveget hangosan folyamatosan, szöveghűen a magyar nyelv hanglejtési és kiejtési szabályainak megfelelően olvas.

Felismeri az olvasott irodalmi alkotás műfaját (mese, vers, népdal, monda, stb.)

Az olvasottakat megérti, ki tudja emelni azokat a tényeket, összefüggéseket önállóan, ill. a tanító segítségével. Képes vázlat összeállítására

A szépirodalmi műveket felismeri, meghatározza, kiválasztja a szereplőket, a színhelyt, tudja jellemezni a szereplőket.

 

Felismeri a lírai műveket, meg tudja határozni a mű hangulatát felismerni a szerkezetét: hány versszakból áll, a versszakok hány sorosak, milyen a rím és a vers ritmusa.

 

 

Felismeri a meséket, meg tudja határozni a mesefajtákat (tündér-állat stb.)

Meg tudja különböztetni a mesét a mondától

 

Felismeri a népdalokat, tudja jellegzetességeit.

Bármely műben ki tudja választani a szereplőket, jellemezni azokat, meghatározza a helyszínt, az időt.

 

 

Folyamatosan készséggé válik a folyékony

olvasás.

 

A szövegben felismeri a mondatot, megérti a a mondat értelmét (értelmezi az olvasottakat). Olvasás közben helyesen intonál, ki tudja emelni a lényeget az írásjelnek megfelelően olvas.

Kiválasztja az odaillő hangsúlyt.

 

Felismeri a párbeszédet, el tudja különíteni a szerző és a szereplő szavait. Tud szereplő személyek szerint olvasni.

Megérti és megjegyzi a tankönyv instrukcióit, a nyelvtani szabályokat, amelyek a későbbiekben használni is tud.

 

Hangos olvasásnál 65-75szót olvas1perc alatt

Néma olvasásnál 90-110 szót olvas 1perc alatt

 

Az olvasottak alapján válaszolni tud a feltett kérdésekre (teljes mondattal írásban és szóban).

Tudatosan olvassa az információt tartalmazó szövegeket.

 

IV. Nyelvtani ismeretek
A szöveg.

A szövegről tanultak ismétlése, bővítése különböző típusú szövegek.

fő rész,

A szöveg témája leírásokban, elbeszélésekben.

A szöveg címe.

 

 

A vázlat. A szöveg részekre tagolása vázlat

alapján és a nélkül.

Vázlat összeállítása az elolvasott szöveg alapján.

 

A szöveg mondatai között kapcsolat (beszédfordulatok, udvarias kifejezések, rokon értelmű szavak használata).

Saját fogalmazásban a fentiek használata.

 

 

Elbeszélő, leíró szöveg.

Szakszöveg.

Hivatalos szöveg.

 

 

Felismeri a szöveg részeit. El tudja különíteni a szöveg különböző részeit: bevezetés, befejezés.

Össze tudja rendezni a szöveget részei alapján.

Felismeri az elbeszélő és leíró szövegeket, tudja ezek felépítését. A szöveg sajátosságait ismeri – szépirodalmi, szakszöveg ki tudja emelni bármely szöveg témáját. A téma alapján címet tud adni.

 

Közös munkával (tanító irányításával) vázlatot állít össze az elolvasott szöveg alapján.

Felismeri és kijelöli a bekezdéseket, másolás közben megtartja a bekezdéseket meg tudja magyarázni a vázlat és bekezdések közötti összefüggéseket.

Érti és felismeri a szöveg mondatai között a kapcsolatot.

Felismeri, a saját fogalmazásában használ udvarias kifejezéseket, rokon értelmű szavakat.

Két szomszédos mondatot össze tud kapcsolni az és, hogy, akkor, majd, stb kötőszavak használatával.

Tud elbeszélő és leíró szöveget alkotni.

Figyel a formai és tartalmi követelmények betartására.

Minta alapján képes hivatalos és szakszöveget írni.

A mondat

Az 1.-2. osztályban tanultak bővítése.

Mondatfajták.

A mondatok intonálása tartalmuk alapján beszéd/olvasás közben.

 

Mondatfajták alkotása.

 

Mondatvégi írásjelek.

 

 

 

Megkülönbözteti írás és beszéd közben a kijelentő, kérdő, felszólító, felkiáltó, és óhajtó mondatokat.

Hallás után felismeri a mondatfajtákat.

Írásban a mondatvégi írásjelek alapján határozza meg a mondatfajtákat.

A mondatokat tartalmuk szerint helyesen intonálja.

 

Mind az 5 mondatfajtával tud dolgozni.

Bármely mondatot a tartalma alapján mondatfajtához tudja sorolni. A mondatvégi írásjelekkel tisztában van, ezeket megfelelően tudja használni mondatalkotásnál.

A mondatrészek

A fő mondatrészek-alany állítmány.

Bővítmények.

 

 

A mondat szavai közötti kapcsolat.

 

Az összetett mondat.

 

 

 

Szókapcsolatok

 

 

 

 

 

Megszólítás. Írásjelek a megszólításnál.

A megszólítás alkalmazása írásban és szóban.

 

 

 

Tudja és megnevezi a fő mondatrészeket (kérdés alapján).

Kérdés alapján a mondatban megtalálja és megnevezi a bővítményt (eket)

Kérdés alapján megtalálja mondat szavai között az értelmi kapcsolatot.

 

Felismeri az összetett mondatot.

Az összetett mondatott tagmondatokra tudja bontani.

Beszédben szünetet tart írásban pedig tudja a tagmondatok határát.

Tud összetett mondatot alkotni.

Segítséggel képes szókapcsolatokat alkotni.

Ki tudja választani a szókapcsolat fontosabbik szavát és jelölni azt: olvas (mit olvas?) újságot olvas.

Elkülöníti a mondatban a megszólítást:

Ø  beszédben hanglejtéssel,

írásban a megfelelő írásjel használatával (vessző, felkiáltó jel)

Tudja a megszólítást alkalmazni beszéd

és írás közben (Szabolcs, Drága, Morzsi).

A szó.

A szó jelentése.

Egyes és átvitt értelmű szavak.

Hasonló jelentésű, rokon értelmű szavak.

 

Ellentétes jelentésű szavak.

Rokon értelmű szavak használata beszéd és

írás közben a többszöri ismétlés elkerüléséért.

 

Beszédkultúra.

 

 

 

Meghatározza a szó jelentését, hogy milyen

értelemben (egyenes v. átvitt) használjuk-e.

Képes a beszédben a szót oda illő rokon értelmű párral helyettesíteni (kutya-eb

ebcsont beforr).

Írásban rokon értelmű és ellentétes jelentésű

szavakat alkalmaz.

Meg tudja magyarázni ezen szavak jelentését.

Képes mondandója közléséhez (írásban, szóban) a legmegfelelőbb szó kiválasztására.

A nem megfelelő, nem odaillő szavak használatát kerüli (vulgáris, rasszista szavak és kifejezések).

A szó szerkezete.

 

A szótő fogalma.

 

A toldalék fogalma.

Egyezményes jelek:

Az egyezményes jelek ismerete, használata

Azonos alakú szavak.

 

 

A képző

A képző szerepe.

 

A képző jelölése.

 

A képzett szavak használata, helyesírása.

 

Az -ít képzős szavak helyesírása.

 

Az-ul -ül képzős szavak helyesírása.

 

A -ság ség képzős szavak helyesírása.

 

 

A jel

 

A jel fogalma és szerepe.

A jel jelölése:

 

A -k jel.

 

A -bb jel.

 

 

 

 

A -t, -tt jel.

 

 

 

 

 

 

 

A rag

A rag fogalma és szerepe.

 

 

A rag jelölése:

 

 

A ragozás módja.

 

 

A szó szerkezeti bontása.

 

Tisztában van a szótő és a toldalék fogalmával

Az egyezményes jeleket ismeri és használja. Képes a szóban a szótő megtalálására és jelölésére: kapu-kapus-kapuban

Jelentés alapján meg tudja határozni, hogy az azonos alakú szavak közül melyik bontható szótőre és toldalékra és melyik nem:
török basa-diót török.

 

Tudja a meghatározást.

Felismeri a képzett szót, meg tudja állapítani és jelölni a képzőt.

Használja a tanult képzőket, tudja helyesírásukat (pl -ít -ul -ül)

Meghatározza a -ság -ség képző használata során felmerülő mássalhangzó-kapcsolások

sajátosságát (igazság, barátság).

Ismeri a magyar nyelvben többi előforduló képzőt is, tudja alkalmazni őket, figyel a képzett szavak helyesírására és használatára.

( -ász -ész -s -ás -és -ó -ő -i -mány -mény -ka

-ke -cska -cske -tlan -tlen -atlan -etlen -z -l).

 

Tudja, milyen esetben kapcsolhatjuk a kötőhangzóval a szótőhöz a jelet.

Tudja, a -k jel többes szám jele.

A kik? mik? kérdések alapján megtalálja a mondatban a -k jellel ellátott szavakat.

Tudja, hogy a -bb jel fokjel, mely segítségével valamely tulajdonság nagyobb mértékét jelöljük.

Tisztában van a -bb jel kiváltotta változásokra: szép,de szebb, kicsi, de kisebb, stb.

Tudja, hogy a -t -tt jelet csak cselekvést jelentő szavaknál használjuk. Meg tudja magyarázni mikor használunk -t jelet és mikor -tt -t.

Figyel arra, hogy indokolatlanul ne használjon jeleket (elsősorban a -bb jelet) beszédében és írásaiban.

 

 

Felismeri a ragozott szavakat. Tudatosan

alkalmazza mondatalkotásnál.

Tudja, milyen ragok fordulnak elő a magyar nyelvben. Kérdések alapján megtalálja a mondatban a raggal ellátott szót.

Tisztában van -ba -be -ban -ben ragok helyes

használatával, mindig a megfelelőt használja.

(Iskolába megyek. Iskolában vagyok.)

Különbséget tud tenni a -t rag és a-t jel között.

(mit? -rajzot, mit csinált? -rajzolt stb.)

Tudja a –ból, -ből, -tól, -től, -ról, -ről ragos szavak helyesírását. Igyekszik a hol? – ablak mellett – ablaknál összefüggést nyelvtanilag helyesen használni.

Meg tudja magyarázni és helyesen használni a –val, -vel rag (v) hangjának hasonló szerepét (pl.virág+val, –virággal).

Adott szót segítség nélkül írásban, szóban tudja szerkezetileg bontani.

A szófajok.

A szófajok fogalma.

 

 

 

 

 

 

 

 

Az ige.

Az ige fogalma (jelentősége, szerepe, kérdései)

A cselekvést kifejező igék.

A történést kifejező igék.

A létezést kifejező igék.

 

Rokon értelmű igék jelentőségük.

 

 

 

Az ellentétes jelentésű igék.

 

Az egyes átvitt értelembe használt igék.

 

 

 

Az igeidők.

Az ige felismerése az igeidő alapján.

A mondat értelmének megfelelő igeidő kiválasztása, használata.

 

 

 

 

 

 

 

Az igekötők.

Az igekötő fogalma.

Az igekötő és az ige viszonya.

Az igekötős igék helyesírása.

 

 

 

 

A szavak fajtájuk szerint csoportokra tudja bontani: igére, főnévre, melléknévre.

Tud szókapcsolatokat alkotni.

A szavakat csoportosítja:

Ø  kérdést tehetünk fel hozzá (megy, három, szép)

Ø  nem tehetünk fel kérdést hozzá (hogy, és, de, az)

Megérti, hogy a szavakat jelentésük alapján csoportosítjuk.

Fogalma van az igéről, mint a szófajról.

Felismeri a szövegben (mondatban) az igét.

Az igéhez kérdést is tud tenni.

Meg tudja különböztetni a cselekvést, a történést és a létezést kifejező igéket egymástól.

 

Adott igéhez tud rokon értelmű igéket gyűjteni.

Ezeket mondatba foglalja, és értelműknek megfelelően használja.

Képes ellentétes igepárok alkotására.

 

Be tudja bizonyítani az igék egyes vagy átvitt

értelmű voltát jelentésének magyarázatával.

Mondatot tud alkotni igékkel.

 

Meg tudja különböztetni az igéket idejük alapján. Kérdést tud feltenni a különböző idejű igékhez.

Meg tudja változtatni az igéket az idő alapján kérdések segítségével:

mit csinál? – ír

mit csinált? – írt

mit fog csinálni? – írni fog.

Felismeri, hogy a szövegben, mondatban milyen igeidőt használunk.

 

Felismeri az igekötős igéket.

Meg tudja határozni az igekötőt.

Az igét el tudja látni igekötővel.

Ismeri az igekötős igékre szóló helyesírási szabályokat.

Tudja, hogy az igekötő csak akkor íródik egybe az igével, ha ige előtt áll.

Ismeri a közbeékelődés fogalmát.

A főnév.

A főnév fogalma (jelentősége, szerepe, kérdései, kapcsolata a mondat többi szavával.)

Személyeket és tárgyakat jelölő főnevek.

A főnév felismerése.

Az egyes és többes számú főnevek.

 

 

 

 

 

 

A köznév és tulajdonnév.

Nagy kezdőbetű a tulajdonnevekben.

 

 

 

A rokon értelmű főnevek és jelentőségük.

 

 

 

Ellentétes jelentésű főnevek.

 

Egyenes és átvitt értelmű főnevek.

 

 

Fogalmat tud alkotni a főnévről.

Felismeri a főneveket a szövegben.

Kérdést tud feltenni a főnévhez.

Meg tudja különböztetni a személyeket, tárgyakat jelentő főneveket egymástól.

Különbséget tud tenni a főnév egyes és többes száma között.

Tudja, hogy a főnév többes számát -k jel jelöli.

Kérdést is fel tud tenni. Önállóan különbséget tud tenni a -k végű egyes számú főnév között (pl. sarok, soros).

 

Megkülönbözteti a köznevet a tulajdonnévtől. Meghatározásra példát tud hozni. Írásban a tulajdonnevet nagy kezdőbetűvel írja.

 

Tud adott főnévhez rokon értelmű főneveket alkotni, ezeket mondatba foglalni és értelmük szerint használni.

 

Képes ellentétes párokat alkotni főnevekből.

 

Be tudja bizonyítani a főnév egyenes vagy

átvitt értelmű jelentőségének voltát a szó

megmagyarázásával.

 

 

OLVASÁS, 3. osztály

Heti 2 óra

70 óra / év

Az olvasás tanítása során megvalósul a gyerek nyelvi, irodalmi, szellemi fejlődése, formálódik egyénisége, gazdagodik személyisége. Az olvasás szeretetének kialakítása az olvasási élmények által, a gyerekek megismertetése a gyermekirodalom sokrétűségével.

A vers-és prózamondás (memoriter) több területet is fejleszt. A lehető legjobb eszköz a helyes kiejtés tanításában, fejleszti a memóriát, a szókincset, a kifejezőkészséget, valamint a tanulási képességet is a memória edzésével.

Rendszeresen gyakoroltatjuk a felolvasást, a vers- és prózamondást, melynek csak egyik szempontja a pontos szövegtudás. A helyes, pontos artikuláció, a mondatfonetikai eszközök megfelelő alkalmazása is ugyanolyan hangsúlyt kapjon, mert ezekkel alapozzuk meg a kifejező olvasást. Ehhez mintát és segítséget kapnak a gyerekek a kiejtési jeleknek megfelelő hosszú mondatok olvasásának gyakorlásával.

Szövegek, szövegrészek kifejező felolvasásának technikáját is tanítani kell a gyerekeknek. A tanító rendszeres felolvasással (bemutató olvasás, felolvasás más könyvekből, részletek az ajánlott irodalomból) adjon mintát a gyerekeknek irodalmi művek kifejező, élményszerű tolmácsolásához. A bemutatás, a tanítói minta nélkülözhetetlen a verbális és nem verbális kommunikációs eszközök tanítása, tanulásakor.

I.                   Az olvasás tárgykörei
Tartalom Követelmények
Irodalmi mesék (Móra Ferenc, Szalai Borbála, Lev Tolsztoj, Bertalan Ferenc stb.)

Magyar népmesék. Mátyás királyról szóló mesék. Mesetípusok ismerete: Csalimese. Tréfás mese. Állatmese. Verses mese. Bolond mese.

Mondókák (A. Puskin, Tamkó Sirató Károly)

Költészet (Gazdag Erzsi, Weöres Sándor, Petőfi Sándor, Móra Ferenc, Kovács Vilmos, Hárs László, Nikolin Éva, Zelk Zoltán, Áprily Lajos, Szabó Lőrinc, Donászy Magda, Fehér Klára, Erdélyi József, Nemes Nagy Ágnes, Ágh István, Juhász Ferenc, Tóth László, József Attila Kányádi Sándor és Benedek Elek).

Próza (Bársony István, Papp Zoltán, Faragó László, Móra Ferenc, Mikszáth Kálmán, Povázsay László, Gárdonyi Géza, Lev Tolsztoj, L. Kasszil, Vágó Elemér, Sárváry András, Németh István, Egri György, Fényi András, Bertalan Ferenc, Móricz Zsigmond, Kányádi Sándor, O. Ivanenko, M. Prisvin, Herman Ottó, Tóth László, Páskándi Géza, Benedek Elek, Fekete István, Lengyel Dénes).

Rege a csodaszarvasról (Magyar monda)

Humoros történetek

Tudományos ismeretterjesztő irodalom: A Föld és égi testvérei.

Világirodalom. Mi a Biblia?

Legyen tájékozott a tanuló, abban, hogy melyik szerző a költő és, melyik az író. Tudjon különbséget tenni a mesetípusok között. Ismerje fel a tartalmuk vagy a szereplők alapján.

 

Tudjon felmondani fejből mondókákat, 2-3-at, idézzen a felsorolt költők verseiből 4-5 verset, tudja a címüket, írójukat megnevezni.

 

 

 

 

 

 

 

 

Tudjon tájékozódni az írók között.

 

 

 

 

 

 

 

Legyen tájékozott a történelmi olvasmányok terén.

Ismeretterjesztő irodalom sokoldalú használata.

 

Olvasás, írott szöveg megértése
Szavak, szószerkezetek mondatok hangos olvasása.

Hangos és néma olvasás gyakorlása.

Különböző mondatfajták hanglejtésének megfigyelése és reprodukálása a hangos olvasásban.

Az aktív szókincs gazdagítása az olvasott szövegekkel összefüggésekben.

Az értelmező hangos olvasás folyamatos gyakorlása.

Tud kifejezően, érthetően olvasni, helyes hanglejtéssel.

 

Tudja a különböző mondatfajták hanglejtését megfelelően érzékeltetni az olvasás során.

 

Érti a tanuló, amit olvas. Vissza tudja mondani néhány mondatban azt, amiről olvasott.

Ismeretek az irodalomról

Az olvasás iránti érzelmi és gondolati érdeklődés felkeltése.

Ismerkedés változatos ritmikai, zenei formálású lírai művekkel.

A költő nyelv néhány sajátosságának megfigyelése.

A versszak felismerése, egyszerű jellemzése.

Rövidebb epikai művek és népköltészeti alkotások olvasása.

A népköltészet és a műköltészet különbségeinek megtapasztalása.

A mű cselekményének kezdő és végpontjának, idejének, helyszínének, szereplőinek megállapítása.

 

 

Ismerje fel a költeményekben a rímeket.

 

 

 

A versszakok felismerése.

 

 

Tudjon különbséget tenni a művek között, aszerint, hogy népi vagy művészi alkotás.

Az olvasás-szövegértés képességének fejlesztése
 

Ø  Irodalomolvasás, szövegértés

Ø  Olvasási készség

Ø  Szóbeli és írásbeli szövegalkotás

Ø  Tanulási képesség, könyv- és könyvtárhasználat

Ø  Társadalmi ismeretek

Ø  Memoriter

Szóbeli és írásbeli szövegalkotás

Ø  Szövegalkotás

Az olvasás tempójának és pontosságának fokozása.

Szépirodalmi, társalgási stílusjegyeket hordozó szöveg tartalmának megértése kétszeri meghallgatás után.

Versek és prózai szövegek elmondása emlékezetből.

Párbeszédek előadása mesék, elbeszélések alapján.

A tanulók önálló olvasási képességének kialakítása és fejlesztése.

Népköltészeti alkotások, találós kérdések, mondókák, szólások, közmondások, mesék, legendák, népi gyermekjátékok, gyermekversek ismerete.

 

A szókincs bővítése és pontosítása.

 

 

Szépirodalmi, társalgási stílusjegyeket hordozó szöveg tartalmának megértése kétszeri meghallgatás után.

Versek és prózai szövegek elmondása emlékezetből.

Párbeszédek előadása mesék, elbeszélések alapján

A tanulók önálló olvasási képességének kialakítása és fejlesztése.

Népköltészeti alkotások, találós kérdések, mondókák, szólások, közmondások, mesék, legendák, népi gyermekjátékok, gyermekversek ismerete.

o   mi a mű címe, témája, mondanivalója

o   felismerni a művek főhősét, szereplőit

o   ismerni a szereplők jellemvonásait

o   felsorolni az év folyamán tanult legismertebb meséket

o   elmondani emlékezetből 5-6 verset, tudni a címüket, írójukat

o   elmondani 4-5 mondókát, kiszámolót, közmondást

o   érteniük kell a művek tartalmát

o   helyesen, folyékonyan kell olvasniuk a szavakat

o   megkülönböztetni egymástól a mesét, verset, mondókát, találós kérdést

o   vázlatot összeállítani rövid, egyszerű szöveghez

o   rövid mese vagy elbeszélés szövegközeli előadása

Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése

A szomorú és a vidám, a szép és a csúnya megkülönböztetése különféle verbális és képi szövegekről folytatott beszélgetésekben.

A műélvezet minél gyakoribb megtapasztalása.

Mindennapi konfliktusok átélése dramatikus játékokkal.

Olvasási készség fejlesztése
A könyv: címlap, lap, oldal, számozás, tartalomjegyzék, különböző betűtípusok

Szövegek műfaja: leírás, elbeszélés, ismeretközlés, történelmi tárgyú olvasmányok, lírai alkotások

Szövegek olvasása (legtöbb 150-175 szót tartalmazó szöveg)

Szereplők felismerése, csoportosítása

Szövegek tagolása, logikai egységekre bontása, lényeges gondolatok kiemelése, tömörítés

A szövegtartalom megértése (logikai, időbeli, térbeli összefüggések)

A dinamikus olvasás fejlesztése

A néma olvasás fejlesztése.

A perifériás látás fejlesztése.

A fixáló szélesség növelése.

A ritmikus szemmozgás.

 

Szóbeli kommunikáció fejlesztése
Közlés – igazodás a köznyelvi kiejtés normáihoz

A párbeszéd – beszélgetés két vagy több személy között, párbeszéd kezdeményezése, folytatása, befejezése, párbeszéd konkrét helyzetekben.

Szövegek utánmondása, reprodukálása és alkotása.

A kommunikációs szempontnak megfelelő, helyes mondatok alkotása

Az új szavak tisztázása és beépítése az aktív szókincsbe

Megnyilvánulási formák:

Ø  tudjon köszönni, bemutatkozni, bemutatni más személyt és tárgyakat, kérni, tudakozódni

Ø  kérdezzen, illetve válaszoljon kérdésekre

Ø  kezdeményezzen, vegyen részt csoportos beszélgetésben

Ø  legyen képes egyéni véleménynyilvánításra

Ø  tudjon rövid történetet mondani/mesélni képek, képsorok, vázlatpontok alapján

Képes legyen beszélgetést kezdeményezni megadott témában osztálytárssal vagy felnőtt személlyel.

 

 

 

 

 

Tudjon helyes mondatokat használni.

Alkalmazzon a beszéde során rokon értelmű szavakat a szóismétlések elkerülése végett.

 

 

Képes legyen bemutatni egy barátot, egy adott tárgyat néhány mondatban.

 

Olvasásra és beszédkészség-fejlesztésre ajánlott témák:

Üdvözlet, iskola

Itt van az ősz, itt van újra

A mesék birodalma

Otthon, család, szeretet

Ép testben ép lélek

Népi bölcsességek

Népszokások, ünnepek, jeles napok

Szülőföldünk

Évszakok

Barátaink állatok, fák, virágok

 

Év végére a tanulóknak tudniuk kell:

– mi a mű címe, témája, mondanivalója

– felismerni a művek főhősét, szereplőit

– ismerni a szereplők jellemvonásait

– felsorolni az év folyamán tanult legismertebb meséket

– elmondani emlékezetből 4-5 verset, tudni a címüket, írójukat

– elmondani 2-3 mondókát, kiszámolót, közmondást

– érteniük kell a művek tartalmát

– helyesen, folyékonyan kell olvasniuk a szavakat

– megkülönböztetni egymástól a mesét, verset, mondókát, találós kérdést

– vázlatot összeállítani rövid, egyszerű szöveghez

– rövid mese vagy elbeszélés szövegközeli előadása

 

 

A 3. osztályos tanulók ismereteivel és készségeivel szemben támasztott követelmények

A tanév végén a tanulóknak ismerniük kell:

  • a hangokat: a zöngés és zöngétlen mássalhangzókat; a mondat fő részeit (az alanyt és az állítmányt) és a bővítményeket (megnevezésnélkül); a szó elemeit: a szótövet és a toldalékokat (ragot, jelet, képzőt);

tudniuk kell:

Olvasás, szövegalkotás szóban és írásban

  • emlékezetből felmondani 8-10 verset;
  • ismeretlen szöveget helyesen, tudatosan, kifejezően olvasni szavanként (65-80 szót olvasva percenként fennhangon; 80-100 szót olvasva percenként hangtalanul, „magukban”);
  • olvasott szöveg (elbeszélés, mese, verses mese, újságcikk) tartalmátelmondani;
  • szöveget részekre tagolni, és egyes szövegrészek tartalmát tömörenelmondani;
  • véleményt nyilvánítani az olvasottakkal kapcsolatban (az eseményekről, a szereplőkről);
  • önállóan kiválasztani és elolvasni az óra tárgyának (témájának) megfelelő gyermekkönyvet, s a szükséges könyv kiválasztásához felhasználni a könyvjegyzéket vagy katalógust, a könyv előszavát vagy utószavát;
  • meghatározni a szöveg tárgyát és kifejtett (megfogalmazott) alapgondolatát;
  • felismerni a szöveg bekezdésekre tagolásának szerepét, s ezt figyelembe venni saját írásbeli munkájuk során;
  • címet adni a szövegnek (amely megfelel az olvasmány tárgyának ésalapgondolatának);
  • felismerni a különböző jellegű szövegeket (elbeszélő, leíró, értekezővagy fejtegető); különbséget tenni közöttük;
  • meghatározni a szöveg részeit felépítés szerint (bevezető, fő és befejező rész);
  • különbséget tenni szépirodalmi, tudományos (szak-) és hivatalos szö­vegek között;
  • rövid (5-6 mondatos) elbeszélő, leíró, értekező (fejtegető) szövegeketösszeállítani szóban megadott minta, vázlat, képsor, bevezető vagybefejező rész, illetve szituáció alapján;
  • a körülményeknek megfelelően más-más módon tolmácsolni (kifejezni) kérést, kívánságot;
  • olyan 55-65 szavas szöveget írni tollbamondás után, amelyben bennevannak a tanult szóelemek, továbbá azok a szavak, amelyeknek helyesírását meg kellett jegyezniük, valamint a tanult mondatvégi írásjelek;
  • leírni 50-70 szavas szöveg tartalmát közösen készített vázlat szerint;
  • az események időrendi leírása, a mondatok helyes tartalmi kapcsolata;
  • írástechnikai hibák nélküli írás (másolás, tollbamondás, emlékezetbőlvaló írás), önellenőrzés javítás;
  • ünnepi üdvözletet, levelet és meghívót szerkeszteni, írni.
  • szótárak, lexikonok önálló használata;
  • a könyvek főbb adatainak feljegyzése;
  • beszámoló összeállítása házi vagy önálló olvasmányokról;
  • a nyelvi kommunikációs eszközök tudatos alkalmazása beszédben.

nyelvi — nyelvtani ismeretek, helyesírás:

  • egyszerű hangfelépítésű szavakat hangtanilag elemezni szóban (rövidés hosszú magán- és mássalhangzók szerint; zöngés és zöngétlenmássalhangzók szerint stb.

 

 

Magyar nyelv, 4. osztály

Heti 3 óra

105 óra / év

A 4. osztályban befejeződik az elemi szintű anyanyelvi oktatás. A tanulóknak nemcsak új ismereteket és készségeket kell szerezniük a szövegértés és szöveghallgatás, a nyelvtan, a hangtan, a helyesírás és a beszédkészség terén, hanem tudniuk kell rendszerezniük mindazokat az ismereteket, melyeket a nyelvtanulás különböző fejezeteiből kaptak, valamint ezeket összefoglalni és gyakorlati szinten alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy a különböző nyelvi tevékenységek ismerete és tudatos használata alapja a felső osztályos anyanyelvi oktatásnak.

I.                   Nyelvi tevékenység
Tartalom Követelmények
1.      Beszédészlelés és beszédértés (az egész év folyamán)

Hangsorok, szótagok, szókapcsolatok, mondatok hallás utáni megértése. Gyakorlatok a hangsorok különböző elemeinek felismerésére hallás után; a kiejtett egységek számának összeszámlálása, az ismétlődő szavak, szókapcsolatok észlelésére és kicserélésére; a nem magyar szavak kiválasztása; a kiejtési normától eltérően kiejtett szavak észlelése.

A felsorolt szavak, szókapcsolatok, mondatok és a képen ábrázolt tárgyak közötti összefüggés, kapcsolat felismerése.

A kiejtett szónak megfelelő rokon értelmű szó kiválasztása a szósorból. Elhangzott szavak csoportosítása megadott vagy önállóan kiválasztott tulajdonság alapján. Utasítások egyszeri hallás utáni megértése és megjegyzése.

Szépirodalmi, társalgási vagy tudományos stílusjegyeket hordozó leíró vagy elbeszélő jellegű szöveg tartalmának megértése egyszeri hallás után.

a szöveg tartalmának érzelmi telitettségének érzékeltetése különböző hanghordozással, hangerővel. Véleménynyilvánítás a hallottakkal kapcsolatban.

2.      Beszédkészség (az egész év folyamán)

A helyes beszédlégzés szabályozása, a megfelelő hangerő, valamint beszédtempó kialakítása.

A helyesejtési normák, a tanult mondatfonetikai eszközök alkalmazása a beszédben. Versek és prózai művek elmondása emlékezetből.

Párbeszédek létrehozása, előadása meghallgatott vagy elolvasott mű alapján. Párbeszéd, kép, leírt szituáció alapján.

Olvasott vagy hallott szöveg elmondása (részletesen, vagy csak epizodikusan) adott vagy közösen szerkesztett vázlat alapján, felhasználva a megadott szókapcsolatokat.

Filmrészlet vagy tévéműsor részleteinek elmondása; önálló véleményalkotás.

Szövegalkotás szóban: átélt eseményekről, vizuális élményekről, élőlények, tárgyak leírása.

Összefüggő szöveg szerkesztése (leíró, elbeszélő) képek, megadott szituáció vagy egyéb segédanyag alapján, felhasználásával. Lényeges adatok, szavak kiemelése a szövegből. Párbeszéd beépítése a szövegbe.

események elmondása különböző szereplők nézőpontjából. Az elbeszélés és leírás összehasonlítása (a szófaji jellemzők megfigyelése).

Párbeszéd vagy szöveg értékelése. Szövegalkotási képességek fejlesztése.

 

 

A hallottak alapján megérti és végrehajtja a tanító utasításait a feladatvégzésre.

Első hallásra (2-3 perc időtartalmú szöveg esetében) megérti a felolvasott szöveget, tudja hol az eleje és a vége.

Felismeri és elkülöníti azokat a szavakat, amelyek élő és élettelen, dolgokat-tulajdonságokat vagy történést jelölnek).

Felismeri a szövegben az idegen, magyar nyelvben nem használatos szavakat és helyettesíti azokat odaillő magyar szóval.

Megkülönbözteti a szövegeket műfajuk alapján. Elmondja a hallottakat saját szavaival.

Beszéd közben ki tudja választani a helyes hangerő és tempó légzését is szabályozza.

 

3.      Olvasás

(az egész év folyamán)

A tanulók azon képességeinek fejlesztése, hogy 3-4 betűből álló szót néma olvasáskor egy rápillantással felismerjenek.

A párbeszédben kiemelni a szereplők szavait, valamint a szerző szavait. Rövid mondatban felismerni a szócserét.

Szótárak, lexikonok, kézikönyvek használata. A könyv adatainak lejegyzése. A szövegből tudni kiemelni azokat a szavakat, melyek a cselekmény színhelyére, idejére, sorrendjére, valamint a szereplőkre utalnak.

A folyamatos, pontos, kifejező olvasási készség további fejlesztése. Különböző műfajú szövegek olvasása.

Szövegelemző műveletek gyakorlása: a szövegfelbontás különböző szempontjai, vázlatkészítés, lényeges információk kiemelése, összefüggések felismerése.

A szöveghez kapcsolódó feladatok:

Ø  tömör tartalom összefoglalása

Ø  lényeges összefüggések felismerése

Ø  2-3 mondat kiemelése a mondanivaló, a tartalom fontossága szempontjából.

A tankönyvben található szabályok önálló olvasása és értelmezése.

Bonyolult kommunikációs tartalmú szövegek: játékok használati utasítása, oktatási gyakorlatok utasításainak olvasása, megértése.

4.       Az írott beszéd

Tartalmilag összefüggő mondatok alkotása és leírása kép alapján vagy az osztály belső terének leírása. Szituáció megfogalmazása, leírása.

Kérdések összeállítása megadott téma alapján. Feleletek a tanító, vagy az osztálytársak által feltett kérdésekre.

Hibás szerkezetű szöveg javítása.

A hiányzó bekezdések pótlása. A témának nem megfelelő mondatok kiiktatása, a befejező rész pótlása. A javított szöveg leírása.

Önálló írásbeli megnyilatkozás kedvenc téma vagy a tanító által ajánlott téma alapján.

Önálló írásbeli megnyilatkozás egy olvasott műről, megnézett filmről, a család, vagy az osztály életéből vette eseményről. Eseménysorozat, köszöntők, mesék, találós kérdések, kiszámolók írása.

Önellenőrzés. Saját munka értékelése, vagy kisebb csoportokban. Javító, korrigáló jellegű tanácskozás.

II.                Anyanyelvi ismeretek

Nyelvi készségek

Tartalom Követelmények
1.      A szöveg

A szövegről és a különböző jellegű szövegek felépítéséről szerzett ismeretek továbbfejlesztése. A közlés témája és célja.

A cím. Az elbeszélő, leíró, elmélkedő jellegű szövegek témájának meghatározása.

A fontos szavak felismerése.

A szöveg részekre való tagolása.

Vázlatkészítés tanítói segítséggel és nélküle.

A szöveg bekezdésekre tagolása az írásbeli munkában.

 

2.      A mondat

A mondatfajták megismétlése.

A mondat bővítő és fő részei.

A szavak kapcsolata a mondatban.

A fő mondatrészek kiválasztása.

Mondatok bővítése szavakkal és szókapcsolatokkal.

Mondatszerkesztés megadott séma alapján.

Az összetett mondat fogalma. Az ilyen mondatok analizálása és szerkesztése. Összetett mondatok szerkesztése megadott séma alapján.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Megállapítja, milyen fajtájú a mondat.

Kérdések segítségével megállapítja, melyek a mondat fő és bővítő részei.

Annak megállapítása, hogy a mondatokban a szavak hogyan kapcsolódnak egymáshoz.

 

3.      A szó. A szó jelentése. Szófajok.

A szófajokról tanultak ismétlése.

A cselekvést, történést, létezést jelentő szavak. Az élőlényeket, élettelen tárgyakat, gondolati dolgokat megnevező szavak. A milyenséget, tulajdonságot kifejező szavak.

A ki? mi? milyen? milyenek? mit csinál, mit csinálnak? hány? hányadik? mekkora? hol? mikor? hogyan? kérdésre felelő szavak megfigyelése, valamint az a, az és stb. szavak, melyekhez kérdés nem tehető fel.

A szavak. Az egyszerű és összetett szavak. Összetett szavak alkotása. Összetett szavak elő és utótagja. Kikeresésük mondatból, szövegből. Az összetett szavak elválasztása. Összetett szavak alkotása megadott elő vagy utótaggal, mondatba fűzése.

Az ige

Az igéről tanultak ismétlése.

Az ige kérdései, jelentése, mondatbeli szerepe, kapcsolata a főnevekkel.

A cselekvést, történést, létezést jelentő igék. Felismerésük, csoportosításuk.

A rokon értelmű és ellentétes jelentésű igék. Kikeresésük szövegben. Az egyenes és átvitt értelemben használt igék. Szókapcsolatok alkotása azonos tövű és rokon értelmű igékkel. A szókapcsolatok mondatba és szövegbe foglalása.

Az adott beszédhelyzetnek megfelelő halmozott állítmányi mondatok alkotása. (pl.: János szépen szaval és ír. )

Az igekötős igék. Kikeresésük a mondatban. Igekötők toldása az igéhez. pl. néz – megnéz, ránéz, lenéz, elnéz. Felismerésük a szövegben.

Az ige ragozása.

A cselekvő személye és száma.

Az ige töve és az ige személyragjai. a személyragok leválasztása az igékben.

Az én, te, ő mi, ti, ők személyes névmások használata.

A van és a lesz ige ragozása.

Mondatok átalakítása a cselekvő személyének és számának megváltoztatásával.

Az igeidők. Az igejelen, múlt és jövő ideje. Az igeidők helyes használata. A múlt idejű igék helyesírása. A jövő idő kifejezésének módjai. (pl. jönni fog, eljön, majd eljön). Mondatalkotás.

Mondatok átalakítása az igeidők változtatásával. Szöveg átalakítása.

Az igék helyesírása. A zöngés és zöngétlen mássalhangzóra végződő igék személyragos alakjainak helyesírása.

Az –ul, -ül és az –ít végű igék.

A j hang kétféle jelölése az igékben.

Az ige használata elbeszélő és leíró szövegben.

Az igeidők használata.

Az igékről tanultak összefoglalása.

 

A főnév

A főnévről tanultak ismétlése, összefoglalása. a főnevek csoportosítása, kikeresése a szövegben aszerint, hogy élőlényeket, élettelen vagy gondolati dolgokat fejeznek-e ki.

Köznév és tulajdonnév. A tulajdonnevek fajtái. A köznév és tulajdonnevek helyesírása, csoportosítása, toldalékolása mit? hol? hova? kit? kivel? kitől? kérdések alapján. Mondatalkotás.

A többes számú főnevek helyesírása (ló-lovak stb.) Toldalékos főnevek feltalálása a szövegben.

A rokon értelmű és ellentétes jelentésű főnevek. Mondatalkotás.

A többjelentésű főnevek. Mondatalkotás.

 

Egyenes és átvitt értelmű főnevek.

 

 

A főnév a mondatban.

A mit?, mivel?, miben?, hol?, hová?, miről?, kit?, kivel?, stb. kérdésre felelő ragos főnevek.

 

 

Az – ó, – ő, a főnevek végén.

 

 

Az – ú, – ű, a főnevek végén.

 

 

 

A j hang kétféle jelölése a főnevekben.

Hosszú mássalhangzó a főnevekben (toll, makk, orr, kakukk…).

Mondatalkotási gyakorlatok.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Be tudja bizonyítani a főnév jelentésének egyenes vagy átvitt értelmű voltát magyarázattal.

Tud főnevet mondatba foglalni.

Felismeri a ragos főneveket, szótőre és toldalékra, tudja bontani azokat.

Különbséget tud tenni a főnév –t ragja és a múlt idő t,-tt jele közt.

 

Tisztába van vele, hogy a magyar nyelvben az főnevek végén az –ó, -ő mindig hosszú.

 

Tudja, hogy a főnevek végén az –ú, -ű mindig hosszú, de ismeri a kivételeket (anyu, apu, kapu, daru, hamu, gyalu, ürü, eskü, Icu, Pityu, Samu, stb.)

 

 

A melléknév

A melléknévről tanultak ismétlése.

A melléknév fogalma (kérdései, jelentése, szerepe)

A főnév és a melléknév kapcsolata.

A főnév és a melléknév kikeresése szövegben.

A melléknév szerepe.

Mondatbővítés melléknevek segítségével kérdések megadásával.

Szóláshasonlatok kiegészítése. (Fehér, mint a hó. Gyors, mint a gyík.)

 

A melléknév fokozása. Szerepe. A tulajdonság mértékének kifejezése. Az alap-, a közép-, és a felsőfok megfigyelése, kikeresése szövegből.

A külső és belső tulajdonságokat jelentő melléknevek. Melléknév a leíró szövegben.

 

A rokon értelmű és ellentétes jelentésű melléknevek. Gyűjtés. Mondatalkotás.

A rokon értelmű melléknevek helyes használata szóbeli és írásbeli szövegalkotáskor. (pl. öreg, koros, agg, idős, éltes, vén ember, de nem régi)

Ellentétes jelentésű melléknevek kikeresése szövegben. Párkeresés (édes-savanyú). Mondatalkotás.

Az egyenes és átvitt értelemben használt melléknevek a szépirodalmi szövegekben.

A melléknevek helyesírása.

Az –ó, – ő, – ú, – ű a melléknevek végén (hosszú-sűrű)

A j hang kétféle jelölése a melléknevekben (zajos, veszélyes) Mondatalkotás.

A tulajdonnévből képzett melléknevek helyesírása (-i képző) Duna – dunai

A melléknév a mondatban.

Szókapcsolatak és mondatok alkotása. Mondatok szerkesztése, melyekben több melléknév van. Szövegalkotás. Melléknevek helyes használata a szövegben.

Van fogalma a melléknévről, mint szófajról.

Felismeri a szövegben a mellékneveket.

Tud kérdést feltenni és kérdés alapján (milyen?, mekkora?) megtalálni a mellékneveket a szövegben.

 

 

 

 

 

 

 

 

Tudja, hogy a –bb jelet a melléknevek fokozására használjuk, tudja alkalmazni írásban, beszédben.

 

A külső és belső tulajdonságokat felismeri, megkülönbözteti. Megtalálja a szövegben.

 

Tud adott melléknévhez rokon értelmű párt választani és azt megfelelően alkalmazni.

 

 

 

 

Képes a melléknév ellentétes párjának megtalálására, Szókapcsolatokba az odaillő ellentétes párt kiválasztására (pl. egészséges egészségtelen, hibás, beteges.

 

 

Tudja, hogy a melléknevek végén az –ó, -ő, -ú, -ű mindig hosszú.

 

A számnév

A számnév meghatározása.

Számnevek keresése kérdések alapján: hány? mennyi? hányadik? hányad? Mondatalkotás számnevekkel, melyek valakinek vagy valaminek a számát, mennyiségét, vagy a sorban elfoglalt helyét nevezik meg.

A számnév fajtái. A határozott és határozatlan számnév. Számnevek csoportosítása megadott szempontok szerint. Mondatbővítés (kiegészítés) határozott vagy határozatlan számnevekkel.

Határozott számnév fajtái: tőszámnév, sorszámnév, és törtszámnév.

A határozott számnevek csoportosítása fajtájuk szerint.

Egész számot megnevező, a sorban elfoglalt hely megjelölését vagy, hogy az egész hányad részét fejezi ki szavak, (számnevek) gyűjtése, mondatba foglalása.

A keltezés.

A számjeggyel írt sorszámnév helyesírása; a számjeggyel írt tőszámnév helyesírása.

A számnévről tanultak begyakorlása, ismétlése, összegzése, szószerkezetek kiegészítése a példa alapján.

tőszámnév – könyv; törtszámnév – oldal, sorszámnév – helyezés, határozatlan – virág…

A toldalékos számnevek (egyet –1-et; eggyel – 1-gyel stb.)

Számnevek kikeresése a szövegben, fajtájuk megnevezése.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Számnevek tud kikeresni a mondatban.

 

A névmás.

A névmás fogalma.

A személyes névmások személye és száma, jelentése, mondatbeli szerepe.

Mondatok megfigyelése és elemzése, ahol a névmás, mint alany van jelen. Mondatalkotás személyes névmásokkal. Mondatok átalakítása a névmások változtatásával. A különböző kérdése felelő személyes névmások kikeresése a szövegből.

Szövegjavítási gyakorlatok (szóismétlések kiküszöbölése)

A személyes névmásom ragos alakjainak helyes használata (őt és nem őtet)

III.             Helyesírás (A tanév folyamán)
A magyar ábécé. Az ábécé használata a szótárral való munkában.

Hangok és betűk.

Magán- és mássalhangzók. Hosszú és rövid magánhangzók. A mássalhangzók hosszúságának jelölése. Egy- két- és háromjegyű mássalhangzók.

 

 

 

 

 

 

 

 

A kiejtéstől eltérő mássalhangzók

 

 

 

A néma- h a szavak végén.

 

 

 

Szavak elválasztása és szótagolása.

A dz, dzs-s szavakat elválasztásának szabálya.

 

 

 

Mondattan. Mondatvégi írásjelek. A vessző használatának szabályai. Mondatfajtának megfelelő írásjel a mondat végén.

Megszólítás. Írásjelek a megszólításnál

 

Másolás írott vagy nyomtatott szövegről a követelmények betartásával.

Tollbamondás (60-80 szóból álló szöveg)

A 2-4 osztályban tanultak figyelembe vételével írott tollbamondás.

 

Helyesírás a szótagolás-elválasztás szabályainak megfelelően. Egybeírás-különírás.

 

A magánhangzó időtartama:

Ø  -ó, -ő, -ú, -ű a szavak végén hosszú;

Ø  -o-,-ó- a szavakban (sok, bohóc);

Ø  -ö-, -ő- a szavakban (kör, főz, költő);

Ø  -ul, -ül a szavakban (gurul, fésül);

Ø  a szavak végén az i (kicsi, néni);

Ø  -ít a szavakban (-ít képzős igék);

Ø  -i-, -í- a szavakban (cím, író, iszik);

A mássalhangzók helyes használata:

Ø  a hosszú mássalhangzók jelölése írásban (kettő, lenne);

Ø  A kétjegyű mássalhangzó megkettőzése (hosszú, vessző, poggyász)

Ø  j és ly a szavakban, A szó elején j, ly a szavak végén, ly és j a szavak belsejében.

Ø  A kiejtéstől eltérő mássalhangzó kapcsolatok helyes használata (nj, dj, tj, lj, dt, ts, nyj)

Ø  A kiejtéstől eltérő helyesírású szavak (utca)

Köznevek és tulajdonnevek

Az „i” képzős melléknevek helyesírása

Főnévből képzett -s végű melléknevek (jég- jeges)

Számnevek és keletezések helyesírása.

A ne szócska írása.

Az igekötős igék helyesírása és elválasztása.

 

 

Toldalékok.

Ismeri és tudja a tanuló magyar ábécét. Emlékezetből el tudja mondani.

Gyakorlatban használja a tudását a szótárokkal való munkában. A szavakat ábécé szerinti betűrendbe tudja állítani. (10-12 szót 2-3 betű figyelembevételével ábécérendbe állít). Tudja a hangok és betűk közötti különbséget. Képes a hangok hosszúságának érzékeltetésére (jelölését írásban)

A kiejtéstől eltérő mássalhangzó-kapcsolatokat ismeri, helyesírásukat tudja és az előző osztályban tanultak alapján alkalmazza.

Helyesen ejt és írja a-h végű szavakat (juh-ju). A szavak elválasztásának és szótagolásának szabályait ismeri és alkalmazni is tudja.

A dz, dzs-vel íródó szavakat is helyesen választja el (bodza – bo-dza)

Tudja, hogy a kétjegyű hosszú mássalhangzós szavakat hogyan kell elválasztani (dinnye – diny-nye, eddzetek-edz-dzetek, stb.)

A mondatvégi írásjelek a mondat tartalmának megfelelően írja. A mondatokat a közlés céljának megfelelően ejti.

Szóban szünettel, írásban vesszővel, felkiáltójellel emeli ki a megszólítást.

Helyesen és a kalligráfia szabályainak megfelelően képes 60-80 szavas szöveg másolására. Le tudja ellenőrizni az írottakat. Ki tudja javítani az esetleges hibákat.

Tollbamondás alatt figyel az 1-3 osztályokban tanult helyesírási szabályok megtartására.

 

 

 

Tudja, hogy a szóvégi-ó,- ő mindig hosszú, valamint az-ő,- ű a melléknevek végén mindig hosszú, a főnevek végén pedig vannak kivételek. Ezeket a kivételeket ismeri.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ismeri j hang jelölésére alkalmazott j és ly betűket, igyekszik írásban a megfelelőt használni. 30-40 ly-os szó ismerete.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A ne szócskát mindig külön írjuk.

Az igekötős igék helyesírására vonatkozó mindhárom szabállyal tisztában van és tudja alkalmazni azokat.

Igyekszik a toldalékokra vonatkozó szabályok megtartására.

IV.             Írástechnika. Az írott munka kultúrája
Technikai tudás.

Grafikai tudás.

Nagyvonalas füzetbe való írás.

Sorközök megtartása.

A nagy-és kisbetűk, valamit az írásjelek helyes és tudatos használata. Betűkapcsolások.

Az írás gyorsasága. A gyorsírás fejlesztése.

Külalak. Az írásbeli munkák megformálása.

 

Táblára való írás segédvonalak nélkül.

 

 

 

Önállóan végzi az írásbeli munkáit. Betartja a higiénia és a technika szabályait írásnál.

Megtartja az azonos betűméretet, magasságot, szélességet (kis-és nagybetűk esetében is.). azonos szóközökkel ír. Írásjelei nem cifrázottak, értelemszerűek (.,?!), méretükben megfelelőek.

Képességeinek megfelelően igyekszik egyre gyorsabban írásra, amely során nem változtatja a betűk formáját, nagyságát és dőlésszögét.

Helyesen tisztán dolgozik. Írásbeli munkája egységes képet mutat. Tud oszlopban írni, aláhúzások, kijelölések ceruzával a megkövetelt módon és formában történnek.

Jobbhelyes az írástól balra áll, balkezes az írástól jobbra áll. Három ujjal fogva a krétát, írás közben figyel a külalakra, helyességre, önkontrollt gyakorol.

 

 

 

Olvasás, 4. osztály

Heti 2 óra

70 óra / év

Tartalom Követelmények
A 4. osztályban az olvasmányok (tárgy) köre az előző osztályokban megismert műfajokkal és írók műveivel bővül, és rendszereződik. Az ötödik osztályban való átmenetét biztosítja az, hogy tartalmilag ezek a művek a műfaji sajátosságokra épülnek.

Olvasás és szövegértés terén a cél:
a szövegelemzés képességeknek fejlesztése.

A műelemzés megalapozása: az önálló ismeretszerzés képességének fejlesztése az olvasóvá nevelés.

Az olvasási képességek terén a fő cél: a folyamatos, kifejező olvasási képesség fejlesztése, a szövegértés és a szövegelemezés képességének továbbfejlesztése.

A műismeret irodalmi ismerete terén: önálló ismeretszerzés képességének fejlesztése; művek műfaji megkülönböztetése.

Népköltészet: találós kérdések, mondókák, kiszámolók nyelvtörők, népdalok, népi gyermekjátékok, népi mondák Mítoszok, legendák az élet születéséről a Földön.

Népmese. Magyar népmesék és más népek meséi.

Műmesék: Móra Ferenc, Benedek Elek, Arany László s mások.

Költészet: Petőfi Sándor, József Attila, Weöres Sándor, Móra Ferenc, Szabó Lőrinc, Tóth Árpád, Kányádi Sándor és mások.

Állatmesék.

 

Humoros történetek, tréfák, illemkockák.

Életrajzok: Petőfi Sándor, József Attila, Móra Ferenc, Gárdonyi Géza.

 

Szerepjátékokra alkalmas történetek, színdarabok.

 

Történelmi mondák népünk nagyjairól, kiemelkedő történelmi eseményekről, népi ünnepekről.

Móra Ferenc, Sebestyén Gyula, Dékány András stb.

 

Próza, elbeszélések, történetek, olvasmányok részletek, ifjúsági regények.

Móra Ferenc, Gárdonyi Géza, Gyurkovics Tibor, Fekete István, Áprily Lajos, Kányádi Sándor, Móricz Zsigmond, Varga Ottó, Hegedüs Géza, Herman Ottó és sokan mások.

Ismeretterjesztő (tudományos) irodalom Fekete István, Móra Ferenc, Rákos Sándor, s mások (verses mesék, elbeszélések, gyermekfolyóiratokból, újságokból.)

Lexikonok, szótárak, tartalomjegyzékek használata különbözőalkotó jellegű feladatok megoldásánál. Könyvek adatainak lejegyzése.

Világirodalom: Aiszóposz, a Grimm testvérek, Andersen, Lev Tolsztoj és mások.

Gyermekfolyóiratok, újságokból használata.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tudja használni a lexikont, szótárakat, tartalomjegyzékeket.

 

 

Az olvasási készség kialakítása és fejlesztése
Különböző műfajú szövegek olvasása az olvasástechnika és szövegértés fejlesztése érdekében. A mondatfonetika eszközök magfelelő használata, betartva a magyar nyelv hangsúlyozási és hanglejtési szabályait.

Másfél-két oldal terjedelmű szövegek néma olvasása, az olvasott szöveg megértését igazoló feladatok megoldása.

A hangos és néma szövegértő olvasás gyakorlása. Olvasás a mű érzelmi hangulatának megfelelően.

Irodalomelméleti alapismeretek
A mű témája és alapgondolata.

A téma és az alapgondolat önálló megfogalmazása, ezen készségek fejlesztése. A közölt tények értelmezése, a cselekmény és a szereplők tetteinek megértése és megítélése.

A mű tárgya és kompozíciója.

Szépirodalmi művek elemzése az események színhelye, ideje, sorrendje, a tettek okainak feltárása. (Ok-okozati összefüggések.) A szereplők jelleme és közös vagy eltérő vonásai. A szereplők cselekedetei minta cselekmény fejleményének terméke.

A mű hőse, szereplője. A mű fő és mellékszereplői, a közöttük lévő viszony. A szereplők cselekedeteinek motivációja, indítékai. A szereplők hősök típusainak (pozitív, negatív) önálló meghatározása. A szereplőkhöz való viszony megindokolása.

A mű szerzője. A következő összefüggések, tudatosítása: Az író és a téma; az író és a műfaj, az író és a zsenialitás, tehetség. Életrajzi adatok a gyermekirodalomhoz tartozó szerzőkről.

A mű nyelvezete. A művészi nyelv kifejező eszközeinek vizsgálata abból a szempontból, hogy milyen szerepet töltenek be a műben. Az írói képek szóalkotások pontossága és szemléletessége, a párbeszédek, természeti képek leírása különböző műfajú művekben.

A színhelyek ábrázolása, meghatározása a cselekmény leírásakor. A szereplők jellemzése a művészi szó erejével.

A mű műfaja.

A 2-3 osztályban tanult művek műfajának önálló a ráismerés és a megnevezés szintjén való megkülönböztetése. Műfaji sajátosságok.

 

A művek műfaji sajátosságainak ismerete
A népköltészeti és a műköltészeti alkotások megkülönböztetése. Olyan képességek kialakítása, amelyek tudatosítják, hogy a mese népköltészeti mű, vagy szerzői mű.

A helyszín, a mese cselekménye, nyelvezetének sajátosságai.

A mindennapi életből vett népi mesék az állatmesék és a tündérmesék megkülönböztetése, jellegzetességei.

A monda. Irodalmi alkotás, amely történetet, történelmi eseményt mond el, vagy történelmi személyről szól. A meseszerűség és a fantázia egybeszövődése. A mondás hősei. A monda és a mese közötti különbség.

Történelmi elbeszélések

A történelmi elbeszélések témája.

Humoros művek gyermekeknek.

A nevetés jótékony hatása. A nyelvhasználat megfigyelése. Komikus szituációk.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tudja, hogy ezek a művek a régen élt emberekről szól.

 

A mű mondanivalójának és felépítésének (szerkezetének) elemzése
Az Állami alaptanterv követelményeinek megfelelően a 4. osztályban az olvasás tanításának fő célja: a folyamatos pontos kifejező olvasási képességek fejlesztése a szövegértés és a szövegelemzés képességének továbbfejlesztése figyelembe véve a művek műfaji sajátosságait.

A mű mondanivalójának és felépítésének elemzésének tanulmányozásakor a tanulók eljutnak a szöveg teljes, egységes, megértéséhez. Ez az önálló ismeretszerzés képességének fejlesztése szempontjából igen lényeges körülmény.

A 4. osztályban a tanulók szövegelemzési és szövegértési képességének fejlesztése új hosszabb terjedelmű irodalmi művekben folytatódik. Ez magába foglalja a szövegelemzési művek elmélyítését. Az események idejének sorrendje a tettek okainak feltárása a szereplők jelleme, a mű alapgondolata sokkal van alávetve. Nagyobb gondot fordítunk a művészi nyelv kifejezőeszközeinek vizsgálására az epikai és a lírai művekben figyelembe véve azok műfaji sajátosságait.

A4.osztályban tovább fejlesztjük a tanulók képességét, hogy kérdések tudjanak megfogalmazni a szöveggel kapcsolatban, párbeszédet (dialógust) szerkeszteni.

Ebben az osztályban történik a tanulók azon képességének tökéletesítése, hogy elemezni tudják az irodalmi műveket.

Ezen belül a tanulóknak jártasságot kell szerezniük a művek szerkezetével kapcsolatban. Tudniuk kell vázlatot szerkeszteni elbeszélésekhez, történethez. Tudják alkalmazni a vázlatot feleletkor, tartalommondáskor.

Az olvasott irodalmi mű vagy egyéb szöveg tartalmi, értelmi és szerkezeti elemzése elősegíti, hogy a gyerek megértse a művet.

A szöveg megértésének folyamata nem más, mint egy sajátos párbeszéd az olvasó és a szöveg között.

A szövegelemző műveletek önálló elvégzésével egyidejűleg eljutunk az önálló ismeretszerzés képességének fejlesztéséhez.

Művészi kifejezőeszközök, a mű tartalmához való érzelmi-értelmi viszonyulás
A 4. osztályban folytatódnak mindazok a munkafolyamatok, amit elkezdtünk a 3. osztályban a szövegértés és a szövegelemzés terén. Itt előtérbe kerülnek azok a gyakorlati feladatok, melyek előbbre viszik a gyerekeket, hogy megértsék, értsék a művészi nyelv kifejezőeszközeit, fel tudják őket lelni a szövegben.

A képi ábrázolás nemcsak a szó lexikai értelmezésétől függ, hanem hogy milyen a kapcsolatban van több szóval. Ügyeljünk azonban arra, hogy a szövegelemzés nemcsak a szómagyarázatra épüljön.

Kialakíthatjuk és fejleszthetjük azokat a képességeket, hogy a szereplők jellemzése a mű szókincsének felhasználásával történjen, hogy ki tudják nyilvánítani és meg tudják alapozni véleményüket a szereplők tetteiről, a természethez, az emberekhez, a szülőföldhöz való viszonyukról.

A tanulók alkotótevékenységének fejlesztése olvasmányaik alapján
A szépirodalmi, tudományos ismeretterjesztő és publicisztikai szövegek olvasása a velük való ismerkedés, a szövegelemző műveletek gyakorlása; a szövegfelbontás különböző szempontjai, vázlatkészítés, lényeges információk kiemelése, összefüggések felismerése, a szöveghez kapcsolódó feladatok megoldása a szövegtartalom tömör összefoglalása, s végül az önálló véleményalkotás – mindez a tanuló önkifejezése, alkotótevékenységének része.

A 4. osztályban, úgymint az előzőekben ajánlott, hogy a tanulók az olvasott művel kapcsolatos érzéseiket, benyomásaikat; szóban vagy írásban közöljék, tudják szereposztásban előadni, tudjanak (a tanító segítségével) mesét szerkeszteni, próbálkozzanak versírással, kiszámolók, mondókák, találós kérdések szerkesztésével stb. Mindebben segítségünkre van a művészi szó, a képzőművészet és a zene.

Irodalmi foglalkozások a könyvtárban, rendszeres könyvtárlátogatás. A tanulást elősegítő kézikönyvek rendszeres használata (szótárak, lexikonok) az órán, az órán kívül.

Könyvek főbb adatainak feljegyzése. Beszámoló az egyéni olvasmányokról.

Szótárak, lexikonok önálló használata. megfelelő ismeretterjesztő, szépirodalmi művek, gyermekújságok, folyóiratok kiválasztása.

A könyvek főbb adatainak feljegyzése.

Beszámoló írása az egyéni olvasmányokról.

Tudjon különbséget tenni a szövegek között, ismerje fel a szépirodalmi szöveg tartalmi jegyeit, a tudományos, a publicisztikai stb. szövegeket.

Képesnek kell lennie a vázlat önálló összeállítására egy-egy történet elolvasása után.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tudni használni a tanulást segítő kézikönyveket.

 

 

 

 

 

A legfontosabb tanulmányi eredmények az év végére

A tanulóknak tudniuk kell:

  • A magyar klasszikus írók és költők nevét, valamint azoknak az íróknak és költőknek a nevét, akiknek a műveit az év folyamán tanulták;
  • 6-7 népmese címét és tárgyát, valamint a szépirodalmi mű címét, íróját, költőjét;
  • Elmondani emlékezetből 8-10 verset;
  • Tudni elmondani 8-10 közmondást, értelmezni őket és megmagyarázni milyen szituációkban használjuk;
  • Tudni 2-3 részletet különböző prózai műből.

 

A tanulóknak a következő képességekkel kell rendelkezni a 4. osztály végére:

  • megnevezni a gyermekirodalom legismertebb témáit;
  • ismeretlen szöveget helyesen, tudatosan, kifejezően olvasni, fennhangon percenként 80-100 szó; némán 100-120 szó;
  • olvasás közben hanghordozással, érzékeltetni, hogyan viszonyulnak, a leirt eseményekhez, a szereplők tetteihez;
  • érteni és értelmezni az olvasottak vagy hallottak tartalmát, mondanivalóját;
  • tudni önállóan meghatározni a mű műfaját, és ezt megindokolni,
  • különbséget tenni a népmesék, az állatmesék, tündérmesék és a mindennapi életből vett mesék között;
  • megkülönböztetni a népköltészeti alkotásokat a szépirodalmi művektől;
  • tudni megkülönböztetni az irodalmi műfajokat;
  • önállóan meghatározni a szöveg tárgyát és alapgondolatát;
  • önállóan elmondani a szöveg tartalmát, tudni kiemelni a fő gondolatot és mondanivalót;
  • tudniuk kell véleményt mondani a mű cselekményéről, a szereplők tetteiről, ezt megindokolni,
  • képesnek kell lenniük önállóan kérdéseket feltenni a mű tartalmával kapcsolatban;
  • tudni kiemelni, meghatározni a tudományos, ismeretterjesztő szövegekben a közölt legfontosabb és másodlagos információkat.

 

 

 

Авторський склад:

Сергійчук Ю.П., завідувач кабінету національних шкіл Закарпатського інституту післядипломної педагогічної освіти;

 Гадар Ю.І., учитель початкових класів Великодобронського загальноосвітнього навчального закладу І-ІІІ ступенів Ужгородського району Ужгородської області;

 Ковтюк І.Я., доцент кафедри угорської мови та літератури Закарпатського угорського інституту імені Ференца Ракоці ІІ

Напишіть відгук

Ваша пошт@ не публікуватиметься. Обов’язкові поля позначені *